Jövő hétfőn fogadhatja el a magyar parlament az új alkotmányt
2011. április 12. 11:35, utolsó frissítés: 11:35
A magyar parlament hétfőn – 264 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett – fogadta el a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához beérkezett, az úgynevezett támogatott sorban szereplő módosító indítványokat. Az Országgyűlés jövő hétfőn fogadhatja el a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatát, amelyhez már csak zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújthatnak be a képviselők.
Kikerült a javaslatból az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét. Bekerült ugyanakkor, hogy 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza költségvetési és adókérdésekben tavaly novemberben korlátozott hatáskörét, ha az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken.
A támogatott sor elfogadásával a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál. Az ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és
a kisebbségi jogok védelmére.
Szerepel az elfogadott módosítások között az is, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.
Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerülhet az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
A voksoláson az MSZP és az LMP képviselői – az alkotmány vitájához hasonlóan – nem vettek részt.
A képviselők 264 igen és 41 nem szavazat mellett fogadták el a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter módosító indítványát, amelyben kimondják, Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. Erről – így
a vármegye elnevezés használatának elvetéséről
– a Fidesz kérésére külön szavazással döntött a Ház. A Jobbik név szerinti szavazást kért arról a javaslatáról, amely a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményezte. Az indítványt a kormánypártok nem támogatták, ahogy más jobbikos indítványokat sem. Így a többi között azt sem, hogy bárki kérhessen alkotmánybírósági normakontrollt; hogy az új alkotmány hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás legyen szükséges; hogy újból legyen halálbüntetés; továbbá hogy mindenkinek joga van megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumait.
A Ház kormánypárti többsége egyetlen – a támogatott sorban is szereplő – ellenzéki módosító javaslatot fogadott el. Ezzel a független Ivády Gábor a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumot pontosította. Szili Katalin független képviselő egyetlen indítványa sem került a Ház elé, mert azokat már az alkotmányügyi bizottságban elutasították a kormánypárti politikusok. Leszavazták Ivády Gábornak azt a korábban az alkotmányügyi bizottság által támogatott indítványát, hogy az állami zászló a címert is tartalmazza.
Az előterjesztők nevében mondott zárszavában Gulyás Gergely (Fidesz) úgy fogalmazott: ez az Országgyűlés minden eddigi Országgyűlés célkitűzését fogja most valóra váltani azzal, hogy egy új alaptörvényt fogad el. Az új alkotmánnyal érhetők el olyan lényeges politikai célok, mint a választójog reformjával
a kisebb létszámú parlament létrehozása,
az önkormányzati rendszer átállítása, az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése, valamint a gazdasági alkotmányosság erősebb megalapozása - sorolta a kormánypárti politikus. Hozzátette, összességében megmarad a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő parlamentáris demokrácia.
Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét, szinte utolsóként a volt szocialista államok között – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Mint kiemelte, a hatályos magyar Alkotmány – évszámát tekintve – az 1949-es esztendő bélyegét viseli magán. Egy olyan évét, amely karnyújtásnyira volt a közös piac megteremtésétől, az Európa-gondolat kimondásától – tette hozzá. "Ugyanebben az esztendőben a magyarországi kommunista hatalom koncepciós perekkel iratkozik ki Európából, a szovjet érdekszférába való évtizedes betagozódása által elveszíti függetlenségét" – tette hozzá.
Schmitt Pál fontosnak és üzenetértékűnek érzi, hogy Magyarország alaptörvénye ezentúl azt az évszámot viseli majd, amikor az ország először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az államfő sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak az alkotmányozás folyamatától, és a Parlament falain kívülről akarják megmondani, hogy mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
