Obamát bírálta a kongresszus a líbiai bevetés miatt
2011. március 24. 13:37, utolsó frissítés: 13:37
Az amerikai kongresszus részéről mind a demokrata, mind a republikánus oldalról többen bírálták az elnököt, amiért nem kérte ki a törvényhozás jóváhagyását a Líbia elleni légi háború elrendelése előtt. A latin-amerikai körútjáról hazatérő Barack Obamának John Boehner, a képviselőház elnöke szerint egy sor kényes kérdésre kell választ adnia.
Obama demokrata pártjának liberális szárnya élesen bírálja az elnököt, amiért a líbiai légicsapások elrendelésével egy harmadik frontot nyitott az iszlám világban, miközben még nem sikerült kivonnia az amerikai erőket sem Afganisztánból, sem pedig Irakból, ahová azok 2001-ben, illetve 2003-ban vonultak be. A bírálóknak ez a csoportja nem hiszi, hogy Amerika rövid ideig marad lekötve Líbiában.
Abban mindkét párt részéről több honatya is egyetért, hogy az Egyesült Államok – az 1400 milliárd dollárt meghaladó államháztartási hiánya mellett –
nem engedhet meg magának egy újabb háborút,
főleg egy olyan országban nem, amelyhez nem fűződnek jelentősebb érdekei.
A republikánus többségű képviselőház vezetői azt kifogásolták, hogy Obama nem világította meg megfelelően a líbiai katonai küldetés céljait és nem folytatott komoly konzultációkat a kongresszussal a támadás elrendelése előtt.
Richard Lugar, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja, több más amerikai honatyához hasonlóan úgy gondolja, hogy a kongresszusnak részletesen meg kellett volna vitatnia líbiai helyzetet, és szabályosan hadat kellett volna üzennie.
Dennis Kucinich ohiói demokrata képviselő odáig ment a bírálatban, hogy leszögezte: Obamát akár le is lehetne váltani, amiért nem vitatta meg a kongresszussal a hadüzenet kérdését. A politikus emellett kilátásba helyezte azt is, hogy törvényjavaslatot terjeszt be a líbiai akció közfinanszírozásának betiltására.
A hatalmi ágak közötti súrlódások történelmi eredetűek. Abból adódnak, hogy az Egyesült Államok alkotmányának 1. cikke kimondja, hogy hadüzenetet hirdetni csakis a kongresszusnak van joga, a 2. cikk azonban leszögezi, hogy
az elnök a haderő főparancsnoka.
Harry Truman például 1950-ben kongresszusi jóváhagyás nélkül küldte a koreai háborúba az amerikai csapatokat, s az elnökök azóta több konfliktus esetén követték példáját. Amerikai alkotmányjogi szakértők szerint a Fehér Ház hagyományosan vonakodik elismerni a kongresszusnak azt a jogát, hogy az összes katonai konfliktus ügyében hallassa hangját.
1973-ban a kongresszus azzal próbált meg tiszta vizet önteni a pohárba, hogy megalkotta a háborúra felhatalmazó törvényt (War Powers Act), amelynek értelmében az elnök köteles 48 órán belül értesíteni a kongresszust, ha katonai akciót rendel el. (A latin-amerikai körútra induló Barack Obama Líbiával kapcsolatban ennek a követelménynek hétfőn levélben tett eleget.) A törvény értelmében az amerikai erők 60 napnál hosszabb ideig csak kongresszusi felhatalmazással vehetnek részt harcokban.
Az 1973-as törvényt alkotmányosságát azonban többen megkérdőjelezték, s azt az elnök és a honatyák hagyományosan eltérő módon értelmezik. Maga Obama, 2007-ben,
még szenátor korában kijelentette,
hogy "az elnöknek nem áll jogában katonai támadást elrendelni, ha az nem irányul a nemzetet közvetlenül fenyegető veszély megállítására". Elnökként viszont, a kongresszusi felhatalmazás mellőzésével történelmi precedensek sorát követi. A 90-es évek intervenciói sorában a törvényhozás által is megszavazott afganisztáni és iraki megszállás voltaképpen kivételnek számít.
Kongresszusi áldás nélkül küldött csapatokat az idősebb Bush 1992-ben Szomáliába, Bill Clinton pedig 1994-ben Haitira. Az utóbbi elnök emellett a saját szakállára rendelte el, hogy mérjenek rakétacsapást egy afganisztáni táborra, amelyben Oszama bin Ladent gyanították és ugyanígy járt el a boszniai légi háború elindításakor.
A kongresszusnak elvben, az 1973-as törvény értelmében, két lehetősége lenne a folyamatban lévő katonai műveletek megszakítására. Egyfelől minden szenátor szavazást kezdeményezhet az elnöki döntés támogatásáról. Másfelől viszont a törvényhozás leállíthatja a líbiai akció finanszírozását, ahogy azt annak idején a vietnami háború esetében tette.
A médiában megszólaló szakértők és amerikai honatyák azonban nem tartják valószínűnek, hogy az egy hetes szünet után a jövő héten újra összeülő kongresszus megpróbálná megakadályozni a Hajnali odüsszeia hadművelet folytatását. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a haiti akció elítéléséhez hasonló nyilatkozatot fogadnak el, anélkül, hogy a Nobel-békedíjas elnököt megakadályoznák harmadik háborújának folytatásában. (mti/afp)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
