A magyarok nem írták alá a pozsonyi emberi jogi nyilatkozatot
2011. március 19. 12:31, utolsó frissítés: 12:31
Nem fogadta el, és nem írta alá a négy visegrádi ország, valamint a Bulgária, Románia és Montenegró parlamentjeiben működő emberi jogi bizottságok pénteki pozsonyi találkozóján megfogalmazott közös nyilatkozatot a magyar fél – közölte Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke az MTI tudósítójával a tanácskozás után.
Lukács szerint a nyilatkozat eredeti tervezete "túl általános, szinte semmitmondó volt". A magyar fél három javaslatot tett. Az egyik magyar javaslatot, hogy a tanácskozás utaljon Magyarország és Lengyelország európai uniós elnökségére és annak prioritásaira, elfogadták. A kisebbségekre és a romákra való utalást – ami a második és a harmadik magyar felvetés volt – azonban Anna Belousovová, a szlovák parlament illetékes bizottságának elnöke, az ülés házigazdája határozottan elutasította, mert szerinte ezek nem tartoztak az ülés témájához.
Lukács szerint ezek után felvetődött a politikai felelősség kérdése, az, hogy így alá lehet-e írni a nyilatkozatot, s a válasz az, hogy nem.
A kétnapos pozsonyi tanácskozás témája az volt, hogy miként érvényesülnek az emberi jogok válság idején. "Vajon a történelem nem arra tanít minket, hogy a válságok idején éppen a kisebbségek a legvédtelenebbek?" – tette fel a kérdést Belousovová álláspontja kapcsán Lukács.
Úgy vélte: Belousovová következetlen is volt, mert az európai roma stratégia a magyar EU-elnökség kiemelt feladatai közé tartozik. "Az elnök asszony vadul tiltakozott, s azt a szót, hogy roma, semmilyen formában nem volt hajlandó még kiejteni sem" – jegyezte meg a magyar bizottsági elnök. Hozzátette: a lengyelek a kisebbségi jogok megemlítésével nem, de a roma stratégiának a szövegbe való bevételével egyetértettek. A negyedik visegrádi ország – Csehország – nem képviseltette magát az ülésen.
"Ennek következtében azt gondolom, hogy nem volt más választásunk, mint hogy nem írjuk alá a dokumentumot, miután nem voltak hajlandó elfogadni módosításainkat, javaslatainkat" - szögezte le Lukács Tamás.
"A magyar küldöttség idő előtt elhagyta a tanácskozást, mert nem értett egyet a nyilatkozat szövegével, illetve azzal, hogy a többi küldöttség nem volt hajlandó elfogadni összes javaslatukat" – jelentette ki a tanácskozás utáni sajtóértekezleten Belousovová. Szerinte ez az eset jellemző a magyar politikára, "a nyomásgyakorlás, a sértődöttség és a zsarolás politikájára" – tette hozzá. Úgy vélte: a magyar követeléseknek nem volt reális alapjuk. Magyarázatul a szlovák politikus kifejtette: a kisebbségi jogok részét képezik az emberi jogoknak, míg a válság idején nem a romákat kell védeni elsősorban, vannak náluk veszélyeztetettebb társadalmi csoportok is.
Belousovová azt állította: ha hét ország képviselői találkoznak, s abból hatan képesek közös nevezőre jutni, s csak Magyarország nem, akkor a hiba nem a többségben van. "A hiba a magyar politikai lépésekben van" – vélekedett. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
