2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Fidesz-KDNP: az összefogás alapdokumentuma lehet az új alaptörvény

2011. március 14. 19:51, utolsó frissítés: 19:51

Beterjesztette az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát a Fidesz-KDNP. A Magyarország Alaptörvénye című indítványt a két frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) hétfőn adta át a parlament főtitkárának. A két kormánypárti frakcióvezető ezt követően a Sándor-palotában átadta Schmitt Pál köztársasági elnöknek a frakciószövetség alaptörvény-tervezetét.


Az összefogás, az egymásra találás alapdokumentuma lehet az alaptörvény, amelyet a nemzet szerethet, magáénak érez, és amely a legfontosabb értékeit képes megvédeni – olvasható a hétfőn a parlamentnek benyújtott javaslat általános indoklásában, amely kitér arra is, hogy először jelenik meg ilyen szinten többek között a hatalommegosztás, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme és a gyermekvállalás támogatása.

>> Az új alkotmány tervezetének szövege az indoklással a Fidesz honlapjáról letölthető itt >>

Felidézve az 1949-es alkotmány megszületését és az 1989-es, szintén a "sztálini alapkövetelményeknek megfelelő alkotmányt", az előterjesztők kiemelik: az alkotmányozás szükségessége az elmúlt húsz évben rendre felmerült, sőt az 1994-98-as országgyűlési ciklusban az új alkotmány megalkotása előrehaladott állapotba került, mégis a megalkotási szándék megfogalmazása óta eltelt húsz év során a magyar politikai elit nem tudott egy, a magyar nemzet számára méltó alaptörvényt elfogadni.

Az indoklás rámutat: az 1949. évi XX. törvény több fogyatékosságban szenved, így szerkezete elavult alkotmányjogi szemléletet tükröz, egyes részei, rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is felvetnek. Erre utal, hogy alkalmazásához az Alkotmánybíróság gyakori értelmezésére volt szükség, és ezeket a problémákat tükrözi módosításainak egy része is. 1989. október 23-a óta az Országgyűlés harmincnégy alkalommal módosította az Alkotmányt. 2010-ben olyan történelmi lehetőséget, választói felhatalmazást kapott az új Országgyűlés, amellyel hiba lenne nem élnie.

Az alaptörvény szerkezete megfelel a modern, demokratikus alaptörvénytől elvárható követelményeknek, egyben értékrendet is kifejez – olvasható a honlapon.

Az általános indoklás rögzíti, hogy az alaptörvényt a nemzet akaratának megnyilvánulásaként meghatározó és az emberek által személyesen leginkább megélhető Nemzeti hitvallást az Alapvetés rész követi, amely Magyarországra mint államra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, az alapértékeket és alkotmányos alapelveket, államcélokat, valamint az alaptörvényre és az egyéb jogszabályokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.

Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás, valamint az állami erőszakmonopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, nemzeti és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve.

Az alaptörvény a Szabadság és felelősség címet viselő második részének középpontjában az ember és az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai állnak. Az alapvető jogok katalógusának példaadója az Európai Unió Alapjogi Chartája. Ennek mintájára jelenik meg többek között a munkavállalók és munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. A magzati élet védelmét végre méltó módon, kifejezetten rögzíti az alaptörvény – olvasható az indoklásban. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS