Visszakaphatja tavaly ősszel elvett jogköreit a magyar Alkotmánybíróság?
2011. február 22. 14:57, utolsó frissítés: 14:57
Két ponton eleget tesz Magyarországon az ellenzék kérésének a kormánykoalíció az alkotmányozás vonatkozásában. Jó esély van rá, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja tavaly ősszel elvett jogköreit, illetve az új alkotmány módosításához biztosan elég lesz csupán az adott Országgyűlés kétharmados többsége, nem kötik azt két egymást követő parlament jóváhagyásához a kormányerők – derült ki Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban adott kedd reggeli interjújából.
A Hattól nyolcig című műsornak nyilatkozó politikus az ellenzék többi feltételéről azt mondta: azokat nem teljesítik, de szerinte már az ellenzék is azzal a céllal jelölte meg ezeket, hogy a kormányoldal ne is teljesítse őket.
Ez azt jelenti, hogy fontos volt a magán-nyugdíjpénztári törvény elfogadása és az is, hogy az Alkotmánybíróság ne tudja azt megvétózni, ezért szűkítették a testület jogkörét, most pedig vissza lehet adni azt? – vetette fel a Hattól nyolcig.
Úgy gondolom, hogy a jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – reagált Gulyás Gergely, hozzátéve, szerinte a magán-nyugdíjpénztári törvény teljesen alkotmányos, és személy szerint azok közé tartozott, akik azt mondták: az AB eredeti jogköreinek megléte esetén sem kellene attól tartani, hogy a törvény lényegi részével kapcsolatban az alkotmányellenesség problémája vetődne fel.
“Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá – de jó eséllyel teljesülni fog” – mondta a fideszes képviselő az AB-jogkörök visszaállításáról. Az LMP és az MSZP összes többi kérése-feltétele eljárási kérdés – tette hozzá. “Mi ezekre azt mondjuk, hogy az ellenzéknek ezzel egyetlen célja van, hogy ne legyen új alkotmány. Az új alaptörvény eljárási szabályai 1998 június 18-a óta változatlanok” – hangzott el az interjúban.
Az ellenzék egy másik kifogása viszont – ami kormányoldali elképzelés volt eddig – , hogy miért csak két, egymást követő parlament kétharmada változtathatná meg az új alaptörvényt, ha egyszer az elfogadásához sem kell két egymást követő parlament jóváhagyása – nos, ez mostanra okafogyottá vált, szögezte le Gulyás Gergely. “Pénteken, az alkotmányügyi és az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban elfogadtuk azt az ellenzéki – jobbikos – módosító indítványt, ami ezt a szabályt a koncepcióból kivette. Hogy pontosan hogyan lehet majd az új alkotmányt módosítani, erről még lesz egy parlamenti vita, de egy Országgyűlés kétharmadának a többsége egészen biztosan elég lesz az új alkotmány módosításához” – szögezte le Gulyás Gergely a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva. (Pintér Attila/Duna Televízió)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
