A katonai kormányzat feloszlatta a parlamentet és felfüggesztette az alkotmányt Egyiptomban
2011. február 14. 08:26, utolsó frissítés: 08:26
Az egyiptomi katonai kormányzat vasárnap feloszlatta a parlamentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A demokráciát követelő tüntetőknek ez volt a két fő követelése azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök pénteken este távozott a hatalomból. A hadsereg közleményében bejelentette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parlamenti választásokat.
A hadsereg egy bizottság felállítását is bejelentette az alkotmány módosításának a feladatával. A tervezett módosításokról népszavazást tartanak. A dokumentum utalt arra, hogy az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot. A tanács vezetője lesz az a személy, aki ez idő alatt Egyiptomot külföldön képviseli.
A tanács egyben megerősítette, hogy Egyiptom tiszteletben kívánja tartani a korábban aláírt nemzetközi szerződéseket, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ez nyilvánvalóan vonatkozik az Izraellel aláírt 1979-es békeszerződésre is, amelynek sorsa kérdésessé vált Mubarak távozása után. A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben lévő egyezmény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának záloga.
Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend helyreállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Mubarak pénteken átruházta a hatalmat. Az ügyvezető miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya a korrupció ellen is harcot kezd. Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikének nem tesznek eleget.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombati közleményében leszögezte, hogy "egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-keleti békefolyamat folytatásában." Barack Obama amerikai elnök ugyancsak szombaton üdvözölte, hogy az egyiptomi hadsereg tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, és elkötelezett a demokratikus átmenet mellett.
A kairói tüntetések szervezői bejelentették, hogy tárgyalni kívánnak a legfelső katonai tanáccsal, s abbahagyják a tüntetéseket a Tahrír téren. A tüntetők egyik képviselője, Háled Abdel Káder Kúda akadémikus közölte újságírókkal, hogy "a forradalom védelme" érdekében létrehozták az úgynevezett Bizalmi Tanácsot, s ez a testület fog tárgyalni. A 20 fős ellenzéki testület felhatalmazást kap arra is, hogy a helyzet alakulásától függően tüntetéseket szervezzen. Péntekre nagygyűlést hív össze, hogy megünnepelje a lázadás sikerét.
A laza ellenzéki koalíció egyik közleményében egy sor követeléssel állt elő, s ezek között szerepel a 30 éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldása, egy széles támogatást élvező egységkormány létrehozása, a parlament feloszlatása és az alkotmány felülvizsgálata. Követelik emellett a sajtószabadságot, a politikai pártok működését szavatoló reformok végrehajtását, a Mubarak-rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását, illetve a tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását.
Hasonló követelésekkel állt elő a Muzulmán Testvériség radikális iszlám szervezet is, s méltatta a hadsereg vezetőit a polgári hatalomváltásért tett erőfeszítéseikért. A szervezet közölte, hogy nem tör hatalomra, nem kíván jelöltet állítani az elnökválasztáson, s többséget sem akar szerezni a parlamentben, magát pedig az egyiptomi nép szolgájának tartja.
Kairóban közben újra kinyitottak az üzletek, a 18 milliós városban a közúti forgalom mértéke eléri a korábbi szintet. A Szuezi-csatorna üzemel, a hajózás zavartalan.
Az egyiptomi katonai hatóságok szombaton lerövidítették Kairóban a kijárási tilalom időtartamát, amely ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd. Az egyiptomi hadsereg megkezdte az úttorlaszok, drótkerítések elbontását a Tahrír téren, felszámolták az északi bejáratnál létesített ellenőrzőpontot. Elszállították a kiégett járműveket is. A "takarításban" civilek is segédkeztek. A katonák már nem ellenőrzik a térre betérő járókelőket, ezt a feladatot más fegyveresek végzik, akik azonban sokkal engedékenyebbek. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
