Szabálysértési eljárást indíthat az Európai Bizottság a médiatörvény miatt
2011. január 24. 07:50, utolsó frissítés: 07:50
A magyar kormány elleni szabálysértési eljárás megindításával fenyeget az Európai Bizottság a médiatörvény kapcsán: a Budapestre elküldött levélben Neelie Kroes, a médiaügyekben illetékes uniós biztos két hetet adott a magyar hatóságoknak arra, hogy válaszoljanak azokra a "komoly aggályokra", amelyeket a szövegnek az európai joggal és különösen az uniós alapjogi chartával kapcsolatos összeegyeztethetősége kérdésében felvetett – írta szombat délután megjelent számában a Le Monde francia liberális napilap.
Jobb- és baloldalon egyaránt az Európai Parlamentben ülő képviselők az Európai Bizottságra bízták rá, hogy próbálja meg elérni a szöveg módosítását, amelyet a magyarországi ellenzék és az európai vezetők egy jó része is szabadságellenesnek ítél meg. Erre kötelezte el magát Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne kompromittálódjon még tovább az Európai Unió soros magyar elnöksége – jegyezte meg a lap.
A Le Monde brüsszeli tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Biztosság eleinte a sajtó egészét felügyelő médiahatóság összetételét kritizálta, mivel abban elsősorban a Fideszhez közelállók kaptak helyet. A levél – amely a lap birtokába jutott – azonban nem tér ki a médiahatóság összetételére, amelynek tagjait a kétharmados Fidesz-többséggel rendelkező magyar parlament választotta meg, mivel a kinevezés módját nehéz lenne az európai jog alapján megkérdőjelezni – mutatott rá a tudósító.
Az Európai Bizottság két héten belül választ vár
a levélre a magyar féltől, és amennyiben nem lesz elégedett a válaszban foglaltakkal, hivatalos eljárást indíthat az ügyben - jelezte Neelie Kroes digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes biztos szóvivője az MTI-nek. Jonathan Todd hozzátette: a válasznak azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehetséges orvosolni a kételyeket.
A levél azt is megemlíti, hogy a bizottság még tovább vizsgálja azt, hogy az uniós irányelv átültetése a magyar jogba megfelelő-e, és későbbi időpontban további kérdéseket intézhet a magyar félhez.
A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki – derül ki a szövegből.
A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint
a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra
e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, "nem igazolható korlátozásként" tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.
A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitában a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, mivel az Európai Parlamenttől nem kell tartania – mutatott rá szombati írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója (néppártiak és szociáldemokraták) jelenleg
nem akarja Magyarország elítélését.
Különösen nem céljuk az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely lehetővé tenné szankciók (beleértve a szavazati jog megvonását) elrendelését. A két nagy EP-frakciót azonban eltérő motivációk vezérlik.
A néppártiak körében világosan látszik, hogy meg akarják védeni Orbán Fidesz pártját, amely a néppárti család tagja. Nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozataikban különböző országbeli néppárti képviselők védelmükbe veszik a magyar médiatörvényt. Zárt körben mindazonáltal ebben a frakcióban is akadnak töprengő hangok. A legtöbben azt akarják, hogy a dolog, a bizottság néhány módosító javaslatával, lekerüljön a napirendről.
Pontosan ebben reménykedik a szociáldemokraták vezetősége is, noha ez a frakció hangosan bírálja a magyar jogszabályt. Martin Schulz elnök mindazonáltal mérsékelte a hangnemét, amit a FAZ tudósítója azzal magyaráz, hogy a német politikus ősszel a néppárti frakció támogatásával szeretné
az EP elnökévé választatni magát.
Erről már korábban megegyezés született a két nagy frakció között. Hasonló mondható el a tagállamok magatartásáról is - mutat rá Busse. Ezek sem akarnak nagy kaliberű lövegeket felvonultatni Orbán ellen. A 27 tagország kormányainak körében általános feszengés uralkodik, ám ezek is arra várnak, mit mond a törvényről a bizottság. A néppárti kormányok körében ezen felül bizonyos szolidaritási effektus érezhető Budapesttel, még ha Berlin és Párizs fenntartásainak adott is hangot a magyar médiatörvény kapcsán. Más államok tudatában vannak annak, hogy az ő médiatörvényeik is támadhatóak lennének. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
