Az EU-biztos aggályai a médiatörvénnyel kapcsolatban
2011. január 18. 14:32, utolsó frissítés: 14:32
Aggályokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülésén.
A médiatörvény "a jelek szerint problémát okoz" az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve, ugyanis "úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is" – említette Kroes az első aggályt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia.
Második aggályként azt hozta fel Neelie Kroes, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről - ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog – kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat "a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között. Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik – a nyomtatott médiára nem, mert "ott mindenki azt ír, amit akar".
Kroes harmadik aggálya azzal volt kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".
E három aggály említésén túl az EU-biztos kitért arra is, hogy továbbra is vizsgálják "a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését".
"Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" – hangsúlyozta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes. Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette: kiigazításokat tesznek, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás során ő maga "támaszkodik ezekre a biztosítékokra".
Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után az MTI-nek nyilatkozva "politikai hisztériakeltésnek" minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó "tévképzetekre". Szerinte az ülés résztvevői közül "többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja".
Göncz Kinga, a LIBE szocialista alelnöke szerint megfontolandó, "nem kellene-e visszavonni a törvényt" az európai bizottsági vizsgálat eredményétől függetlenül is. Az MSZP-s EP-képviselő az ülést úgy értékelte, hogy a megfogalmazott kritikákra a kormány képviselője nem válaszolt érdemben, vagy felemás válaszokat adott. Elmondta: azt tervezik, hogy legyenek további meghallgatások is az ügyben. Szerdán, az Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi beszédét követő vitában is egészen biztosan szó lesz erről – tette hozzá.
Több felszólalás hangzott el a médiatörvény védelmében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások között, hétfőn késő este. Deutsch Tamás (Fidesz) egyebek között arról beszélt, hogy amíg a szocialisták és a liberálisok koalíciója volt hatalmon, "Magyarországon nyolc esztendőn keresztül folyamatosan gyengült a demokrácia, tömegessé vált az emberi jogok sérelme. Magyarországon gyengült nyolc esztendőn keresztül a sajtószabadság." "Ezzel kapcsolatban az európai szocialistáknak és az európai liberálisoknak szava sem volt" – tette hozzá.
A tavaly év végén elfogadott új médiatörvény viszont szerinte "garanciáját adja a sajtószabadságnak". Kettős mércének nevezte, hogy "ilyen körülmények között éri éles támadás Magyarországot és az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő magyar kormányt". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
