Helyzetjelentés Haitiról: még nem kezdődött meg az újjáépítés az NGO-k országában
2011. január 11. 13:42, utolsó frissítés: 13:42
A katasztrófa lehetőség lehetett volna a teljes újrakezdésre. "Egy esély" a haiti átok szertefoszlatására – mondják még a károsultak is. Ám egy évvel a 2010. január 12-i borzalmas földrengés után a karibi államban az újjáépítés még mindig várat magára, s a kolerajárvány, a rosszul sikerült választásokkal együtt csak még mélyebbre taszította az országot.
Több mint 220 ezren haltak meg és mintegy 300 ezren sérültek meg, közülük ezreknek kellett amputálni valamelyik végtagját. Több mint 390 ezer épület vált rommá, s másfél millióan váltak hajléktalanná. Az állam megsemmisült, a károk miatt az éves bruttó hazai termék (GDP) 120 százaléka vált percek alatt semmivé. A haiti ENSZ-misszió székhelye összeomlott. Egy napra megszakadt az ország minden kapcsolata a külvilággal.
A "Gudu gudu", ahogy a haitiak emlegették utóbb valamilyen isteni szörnyetegként a földrengést, egy egész országot kényszerített térdre.
Napokon belül mentőcsapatok százai érkeztek a világ minden tájáról, és példátlan összegű segélyígéretek hangzottak el. Márciusban New Yorkban egy nemzetközi konferencia 10 milliárd dollárnyi felajánlást gyűjtött össze, annak az ígéretével, hogy az újjáépítésben egy mintaország születhet meg. A helyszínen azonban az alapok kezelésével megbízott Haiti Ideiglenes Újjáépítési Bizottság késlekedik munkához látni, az ideiglenesnek szánt sátor- és hullámpapírtáborok ezrei pedig eközben 1,2 millió ember végleges lakhelyévé váltak. Port-au-Prince ma is egy gigantikus menekülttáborra hasonlít, ahol az emberek - az Amnesty International aggodalma szerint - rettenetes feltételek között tengődnek, a lakosságot pedig az erőszak terjedése fenyegeti.
Egy évvel a földrengés után "a romok alig öt százalékát takarították csak el" – panaszolja az Oxfam. A segélyszervezet ENSZ-adatokra hivatkozva arra is rámutat, hogy a 2010-es évre felajánlott 2,2 milliárd dolláros segélynek csupán 42 százalékát utalták át.
Mivel több mint ezer szervezet tevékenykedik a helyszínen, az összehangoltság hiánya is bénítja a projekteket. Edmond Mulet, az ENSZ misszió jelenlegi vezetője nem győzi hangoztatni, hogy "Haiti ma az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) köztársasága".
Októberben újabb szerencsétlenség, kolerajárvány sújtott le az országra. A szegények betegségének tartott és a szigeten több mint egy évszázada felszámolt kór októberben ütötte fel a fejét az ország középső területein és gyorsan átterjedt a túlnépesedett fővárosra, máig több mint 3300 ember halálát okozva. Közben a kéksapkásokkal szembeni erőszakos támadások ellenére – az ENSZ-misszió nepáli katonáit azzal vádolták, hogy ők hurcolták be hazájukból a ragályos kórt, s ezt egy nemzetközi vizsgálat meg is erősítette – november 28-án megtartották a választásokat.
Hiába azonban a nemzetközi közösség fokozott figyelme, a felek a szavazás napja óta csalással vádolják egymást, s Haiti ismét "lángra lobbant". Az első forduló végeredményének kihirdetését végül meghatározatlan időre elhalasztották, és ma senki sem tudja, mikor kerülhet sor az eredetileg január 16-ra kiírt második fordulóra. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
