Nem tudja átvenni Nobel-békedíját a kínai ellenzéki
2010. december 09. 10:20, utolsó frissítés: 10:20
Liu-Hsziao-pónak december 10-én csak szimbolikusan nyújtják át Oslóban az idei évben neki ítélt Nobel-békedíjat. A kínai másként gondolkodó jelenleg börtönben ül, és a pekingi vezetés számos ellenzéki aktivistát, így Liu feleségét is megakadályozta abban, hogy részt vegyen a ceremónián. Ebből adódóan hosszú évtizedek után ez lesz az első olyan díjátadó, amelyen a kitüntetett képviseletében hivatalosan nem jelenik meg senki.
Míg Kína bűnözőnek és az államra veszélyt jelentő egyénnek tartja Liút, addig a norvég bizottság az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelem jelképét látja benne.
A demokráciát követelő aktivista 1955. december 28-án született a Kína északkeleti részén fekvő, zord és hideg Csilin tartományban, Csangcsun városában. A középiskola után vidékre ment, és egy farmon dolgozott, majd visszatért szülővárosába, ahol egy építőipari cégnél vállalt munkát. 22 éves korában kínai irodalmat kezdett el tanulni a Csilin Egyetemen, ahol hat csoporttársával együtt létrehozta "Az ártatlan szívek" nevű költői kört. 1982-ben aztán a kínai fővárosba ment, ahol a Pekingi Egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott, és később ennek az intézetnek az irodalomprofesszora lett.
Liu ösztöndíjas tudósként oslói, hawaii és New York-i egyetemeken is dolgozott, majd 1989-ben épp a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom egyik vezéralakjává vált. A tüntetés elnyomását követően 20 hónapot töltött börtönben úgy, hogy el sem ítélték. Később, egy 1996-ban a közreműködésével kibocsátott - a szabad vallásgyakorlást, a sajtó- és szólásszabadságot, valamint a politikai pártok alapításának és a tüntetések szervezésének szabadságát követelő - közlemény miatt három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban.
Liu 2003 és 2007 között a véleménynyilvánítás szabadságáért harcoló, s elsősorban írókat és költőket tömörítő PEN Club kínai szervezetének elnöki tisztségét töltötte be. Az ellenzéki aktivista ez idő alatt számos esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat - egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt - követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. A kezdeményezés miatt azonnal őrizetbe vették, és 6 hónapig házi őrizetben tartották. Köztiszteletben álló külföldi akadémikusok, ügyvédek és írók, közöttük több Nobel-díjas is írásban kérte Hu Csin-tao kínai elnöktől az aktivista szabadon bocsátását, akit végül a kiáltvány megszületésében játszott szerepe és a kommunista pártot bíráló írásai miatt 11 év börtönre ítéltek. A döntést a Nyugat elfogadhatatlannak tartja. (mti/reuters/afp)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
