2025. december 19. péntek
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az ENSZ szakértői Magyarországot bírálták a romák helyzete miatt

2010. október 29. 16:07, utolsó frissítés: 16:07

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői szigorú bírálattal illették Magyarországot a növekvő antiszemitizmus és a romák helyzete miatt, amelyet a "diszkrimináció" és a "rossz bánásmód" kifejezésekkel jellemeztek csütörtökön nyilvánosságra hozott országértékelő jelentésükben.


A testület 18 szakértője a tagállamok rendszeres ellenőrzése keretében foglakozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, hogy milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os nemzetközi egyezménynek.

A jelentős roma kisebbséget "nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja" - mondta Michael O'Flaherty, az Emberi Jogi Tanács tagja Genfben, a dokumentumot bemutatva. A magyar fél is elismerte, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni - tette hozzá.

A szakértők nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség "általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről", a rendőrség pedig "folyamatosan rosszul bánik velük".

A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.

O'Flaherty aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a magyar alkotmánybíróság túlságosan széles körűen értelmezi a szólásszabadságot, és ez szerinte már akadályozza a jogi fellépést a gyűlöletbeszéd ellen.

Az Emberi Jogi Tanácsnak küldött jelentésében Magyarország elismerte, hogy a roma "az ország leghátrányosabb helyzetben lévő kisebbsége", és azzal vádolta a sajtót, hogy "negatív képet fest a romákról", mert "szenzációkat hajhász". A magyar hatóságok beszámoltak mindazokról az intézkedésekről, amelyeket azért tesznek, hogy "rávegyék a lakosság többségét a romák iránti hozzáállás megváltoztatására". Ugyanakkor kiemelték, hogy "a büntetőjog csak a legszélsőségesebb esetekben korlátozhatja az egy egész közösség ellen irányuló gyűlöletbeszédet, tudniillik az erőszakkal való kimondott és közvetlen fenyegetés esetén".

Az 1966-os egyezmény kimondja, hogy "hátrányos megkülönböztetésre, ellenségeskedésre és erőszakra való felbujtásnak számít, és törvény szerint tilos a felhívás a nemzetiségi, faji vagy vallási gyűlölködésre".

A szakértők felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére, és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, és járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben. A jelentésben az áll, hogy a magyarországi roma kisebbség mintegy 700-800 ezres létszámú.

A francia hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Magyarország bejelentette: a januárban kezdődő soros uniós elnökségének három kiemelt célja között van a roma integráció is. (mti/afp)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS