Az MSZP és a Jobbik elégedetlen a Fidesz-kormány eddigi munkájával
2010. szeptember 03. 17:00, utolsó frissítés: 17:00
Az MSZP ámokfutásnak tartja az Orbán-kormány eddigi tevékenységét, a Jobbik radikálisabb változást sürget. Mesterházy Attila szocialista pártelnök-frakcióvezető szerint ez az időszak megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát; Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak.
Mesterházy Attila azt kérte a kormánytól, hogy sokkal inkább az emberek problémáival foglalkozzon, mint a saját hatalmának bebetonozásával. Foglalkozzanak azzal, hogy hogyan lehet Magyarországot egy nyugatos, modern demokráciává fejleszteni, ehhez pedig arra van szükség, hogy ne kevesebb demokrácia legyen az országban, hanem több szabadság - jelentette ki.
Emlékeztetett: Orbán Viktor a választások előtt egyebek mellett azonnali és radikális adócsökkentést ígért, azt, hogy rendbe teszik a közbiztonságot, és hogy új költségvetést terjesztenek a parlament elé. Utóbbi kapcsán megjegyezte, az egyetlen jó hír, hogy ezt nem tették meg.
Mesterházy Attila felidézte: a Fidesz megbecsülést és pénz ígért a közszolgálatban dolgozók számára, ígérték, hogy megvédik a devizahiteleseket és biztosítják, hogy a törlesztőrészletekbe ne roppanjanak bele a családok. Ehhez képest kétszer sikerült már bedönteniük a forintot és ma sem tesznek semmit annak érdekében, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon - hangoztatta. A pártelnök összegzése szerint Orbán Viktor becsapta a magyar választókat.
A "demokrácia elleni támadásra" példaként említette, hogy "pártkatonák" kerültek a legfontosabb állami pozíciókba, olyan médiatörvényt akarnak elfogadtatni, "amely korlátozza a sajtószabadságot", és a demokratikus intézményeket "fegyverként akarják felhasználni" a velük egyet nem értők megfélemlítésére. Ide sorolta az új alkotmányt is, amely az elmúlt száz napban megvalósított intézkedéseket "betonozná be". Mesterházy Attila úgy látja: a Fidesz egy olyan rendet akar kialakítani az országban, amely nem nemzeti konszenzuson, hanem pártpolitikai érdeken alapul.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az MTI-vel közölte: "a második Orbán-kormány - köszönhetően a győztes felé torzító választási rendszernek - hatalmas parlamenti többséggel a háta mögött kezdhetett neki munkájának. A kétharmados mandátumarány birtokában választóik okkal várják el, hogy éljen ezzel a lehetőségével, és a nemzet érdekében takarítsa el a múlt romjait, mutasson utat a jövőbe. Ez azonban nem történt meg."
Szerinte annak ellenére, hogy a kormány élt, nem ritkán vissza is élt parlamenti túlsúlyával. Úgy értékeli: az önkormányzatokkal, a választási rendszerrel, a médiával és a független testületek vezetőinek megválasztásával kapcsolatos jogszabály-módosítások "a nyers hatalmi önkényt jelenítették meg". A sok esetben üdvözlendő közbiztonsági szigorítások közé pedig becsempésztek olyan durván szabadság- és nemzetellenes törvénymódosításokat, mint amilyen a "lex gárda" - fűzte hozzá.
Mint közölte, el kell ismerni ugyanakkor, hogy több nemzetpolitikai, oktatáspolitikai és szociálpolitikai kérdésben jó irányba indult el a kormányzat, "az elmúlt nyolc év nemzetromboló rezsimje után". A gazdaságpolitikában szintén vannak biztató kezdeményezések - folytatta -, de ezzel együtt szerinte "jól látszik: a kormány még kétharmados többségének birtokában sem mer hozzányúlni olyan kérdésekhez, mint az államadósság újratárgyalása, az EU-tagság kritikus felülvizsgálata, a multik adóelkerülésének megszüntetése vagy akár a magánnyugdíjpénztárak államosítása". E nélkül pedig csak a felszínt kapargatjuk, jelentős áttörés nem várható - mondta Vona Gábor.
Értékelése szerint adós maradt a kormány a legégetőbb társadalmi-gazdasági kérdések orvoslásával is, mint amilyen a devizahitelesek megmentése, a körbetartozások megszüntetése vagy a "cigánybűnözés" visszaszorítása, a közbiztonság tényleges javítása.
A szintén ellenzéki parlamenti párt LMP - az ajánlószelvény-gyűjtés hajrája miatt - szombatra ígért véleményt az MTI-nek a május 29-én megalakult kabinet első száz napjáról, amelyről a miniszterelnök jövő kedden mond értékelő beszédet a Professzorok Batthyány Körének rendezvényén. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
