Az Európai Bizottság elhárította a beadványt Sólyom leszállása ügyében
2010. június 25. 20:28, utolsó frissítés: 20:28
Elhárította az Európai Bizottság azt a magyar beadványt, amely kötelességszegéssel vádolta Szlovákiát, amiért 2009 augusztusában nem engedte a területére lépni Sólyom László magyar államfőt. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett látogatására, ezért a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.
A magyar Külügyminisztérium álláspontja viszont továbbra is az, hogy Szlovákia nem tagadhatta volna meg, hogy az államfő belépjen az ország területére, ezért Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Az eljárásban nemcsak arra szeretnének választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör, amelyre annak szabályai nem érvényesek.
Sólyom László 2009. augusztus 21-én kívánt Révkomáromba látogatni Szent István szobrának avatására, de Szlovákia megtagadta, hogy az ország területére lépjen. Az esemény előtt Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök arra kérte Sólyom Lászlót, hogy fontolja meg a látogatását.
Miután a szlovák fél bejelentette, hogy az adott napra nem engedélyezi belépését az országba, a magyar államfő lemondta látogatását, és a határ magyar oldalán arról nyilatkozott, hogy részvétele a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent az ünnepségen.
Magyarország ezután kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákia ellen: Budapest szerint Pozsony megszegte az uniós jog rendelkezéseit, méghozzá az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvét.
Az államfőkre azonban a nemzetközi jog szabályai irányadók a brüsszeli bizottság szerint, amelynek állásfoglalása alapján az uniós intézményeknek nem tartozik a hatáskörükbe, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.
A bizottsági tájékoztatóban az olvasható, hogy a magyar államfő látogatásának időpontja Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, ezért értékelték a szlovák hatóságok közbiztonsági kockázatként az eseményt.
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint az uniós jog alapján az államfőkre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége. A politikus indokoltnak tartja a Külügyminisztérium azon lépését, amely szerint Magyarország az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. A szlovák külügyminisztérium szerint az ügy egyik félnek sem használt, és bízik abban, hogy az a bizottsági állásfoglalással befejeződik. A minisztérium ugyanakkor a brüsszeli döntést a szlovák érvelés megerősítésének tartja. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
