Franciaországi sztrájk: a szakszervezetek szerint kétmillióan tüntettek
2010. június 25. 12:36, utolsó frissítés: 12:36
Idén negyedik alkalommal sztrájkoltak csütörtökön a franciák a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelynek legnagyobb elégedetlenséget kiváltó intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról 62 évre emelése 2018-ig. A mintegy kétszáz városban tartott tüntetéseken a szakszervezetek szerint 2 millióan vettek részt.
A nyolc nagy szakszervezetből hat által szervezett és a baloldali ellenzék által támogatott tiltakozónapon elsősorban a közszférában dolgozók tartottak munkabeszüntetést: a vonatoknak mintegy fele közlekedett, a párizsi tömegközlekedés háromnegyede működött, a repülőjáratoknak pedig 15 százalékát törölték a párizsi nemzetközi repülőtereken. A vidéki városokban 65 tömegközeledési vállalat csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz. Az előzetes előrejelzések következtében azonban nem voltak nagyobb fennakadások, és nem alakult ki káosz az utasok körében.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a tanároknak 32 százaléka nem tartotta meg az óráit csütörtökön, de a gimnáziumokat kevéssé érintette a megmozdulás, ott ugyanis még zajlanak az érettségi vizsgák. Luc Chatel oktatási miniszter jelezte, hogy azok a diákok, akik a közlekedésben dolgozók sztrájkja miatt nem tudtak beérni időben a szóbeli vizsgákra, új időpontot kapnak.
A postásoknak mintegy 20 százaléka sztrájkolt szemben a május 27-i 13 százalékkal. A nagy energiaszolgáltatók (EDF, GDF), valamint a France Télécom dolgozói is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, de a részvételi arány egyelőre nem ismeretes.
A legnagyobb presztízsű francia színházban, a Comédie-Française-ben csütörtök este elmaradt az előadás, és a napilapok többsége nem jelenik meg pénteken a csütörtöki sztrájk miatt, de egy részük az interneten ingyenesen hozzáférhető lesz. A közszolgálati televízió és rádiócsatornák is szüneteltetik adásaikat.
A nap folyamán mintegy kétszáz utcai felvonulást szerveztek országszerte a szakszervezetek, amelyek célja az volt, hogy azokon az előző, május 27-i tiltakozásnál többen vegyenek részt. Akkor a szakszervezetek szerint egymillióan, a rendőrség szerint 400 ezren tiltakoztak a nyugdíjreform ellen.
A szakszervezetek szerint ezúttal legalább 2 millió tüntető vonult utcára. Párizsban a rendőrség szerint 47 ezren, a szakszervezetek szerint 130 ezren tüntettek (májusban a rendőrség szerint 22 ezren, a szakszervezetek szerint 90 ezren voltak).
A vidéki városokban is a korábbiaknál jelentősebb volt a részvétel: Bordeaux-ból a rendőrség 25 ezer, a szervezők 80-100 ezer résztvevőről számoltak be, Marseille-ből 16 ezer, illetve 120 ezer tüntetőről érkezetek hírek. A megmozdulások jó hangulatban teltek, és a labdarúgó-világbajnokság hangulatát idézték: sokan ugyanis vuvuzelát fújva vonultak fel.
"A 23-as sztrájkolónak (a válogatott tagjainak) sikerült a köztársasági elnök napirendjét módosítania, ezért azt gondolnánk, hogy a szakszervezeti vezetőket is fogadhatná" - mondta Bernard Thibault, a legjelentősebb szakszervezet, a CGT vezetője. Nicolas Sarkozy délelőtt hivatalában fogadta a Dél-Afrikából hazatért Thierry Henry labdarúgót, akiért autót küldött a repülőtérre.
A szakszervezeti vezető szerint a tüntetéseken országosan mintegy 2 millióan vettek részt. Francois Chéreque, a CFDT szakszervezet elnöke is hasonló számot említett. A részvételi arány egyfajta erőpróbának számít a szakszervezetek és a kormány között a reform részleteinek megtárgyalása előtt.
A tervezetnek a legfőbb és a szakszervezetek által leginkább vitatott intézkedése a jelenlegi 60 éves nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése 2018-ig 62 évre, amely a kormány szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer finanszírozható maradjon, és pótolja az állami nyugdíjpénztárból 2030-ig jelenleg hiányzó 70 milliárd eurót.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: a 60 évet 1983-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársasági elnök egyik első intézkedéseként vezette be az akkori 65 éves korhatár lecsökkentésével. Ezt a baloldal azóta érinthetetlen szociális vívmánynak tekinti, s mostanig a jobboldal sem mert hozzányúlni.
A közszférában dolgozók jelenleg csak 7,85 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a magánszektorban foglalkoztatottak 10,55 százalékával szemben. A kormány tíz év alatt szeretné a közalkalmazotti járulékfizetést a magánszférában dolgozók szintjére hozni, valamint megemelni a magas jövedelmek adóját egy százalékkal, amelyből évente 3,7 milliárd eurós többletbevételt remél a nyugdíjak finanszírozásához.
A nyugdíjreform tervezete július 13-án kerül a kormányülés elé, szeptemberben kezdi meg a vitát róla a parlament, és a kormány szándékai szerint még az év vége előtt elfogadja. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
