27 millió négyzetkilométernyi kontinentális talapzatot akarnak kitermelni
2010. május 17. 15:06, utolsó frissítés: 15:06
Kis híján elérik Ausztrália méretét azok a tengerfenéki területek, amelyek kiaknázását az ENSZ egy különbizottsága 2002 óta engedélyezte tengerparti államok számára.
A jelenlegi nemzetközi jog értelmében a tengerparttal rendelkező államok a partvonaltól 370 kilométeres távolságig ellenőrizhetik a tenger medrét. Nyolc évvel ezelőtt azonban az ENSZ felállított egy ideiglenes bizottságot azzal a feladattal, hogy vezényelje le a kiaknázható tengerfenéki területek kiterjesztését a kontinentális talapzatok végéig, azokon a helyeken, ahol ez túlhalad a 370 kilométeres határon.
Az erre vonatkozó igényeket az államok 2009. május 13-ig nyújthatták be. Az ENSZ-bizottság folyamatosan bírálja el a területi igényeket; Harald Brekke, a bizottság egyik alelnöke szerint eddig mintegy 6 millió négyzetkilométernyi területet osztottak ki a véglegesnek szánt határmegállapítási folyamat során. E területet többek között Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Mexikó és Norvégia kapta.
Összességében azonban több mint 50 állam mintegy 27 millió négyzetkilométernyi területre nyújtott be igényt, ami valamivel nagyobb, mint az egész észak-amerikai kontinens. A bizottság így nagy lemaradásban van; Brekke elmondása szerint a munka a legrosszabb esetben akár 20-30 évig is eltarthat a jelenlegi tempó mellett, ez azonban elfogadhatatlan, ezért fel kell gyorsítani az elbírálási folyamatot.
Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy a bizottság eddig kizárólag egyértelmű igényekkel foglalkozott, s hátra vannak még mindazok a követelések, amelyek azonos területre vonatkoznak, például az Északi-sarkvidékre, a Dél-kínai-tengerre, vagy a Falkland-szigetek körüli vizekre. Ezekben az esetekben a bizottságnak nincs egyértelmű döntési jogköre.
Az Északi-sarkvidék alatti, olajban és ásványi anyagokban feltehetően gazdag tengerfenék kiaknázását egyre gazdaságosabbá teheti a globális felmelegedés következtében zajló jégolvadás. Több ország is igényt formál ezekre az értékes területekre. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket