2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Metángáz-buborék okozta a robbanást a Mexikói-öbölben

2010. május 10. 11:47, utolsó frissítés: 11:47

A mélytengeri olajkútból kiszabadult metángáz-buborék okozta a British Petroleum (BP) által üzemeltetett olajplatformon a robbanást, amely következtében a létesítmény elsüllyedt a Mexikói-öbölben – közölték platformon alkalmazott olajipari munkások az BP által lefolytatott belső vizsgálat során. Az olajkútból kiszabadult metángáz-buborék felszökött a fúrószáron, gyorsan tágult, szétnyomta a tömítéseket és zárószerkezeteket, majd berobbant.


A kihallgatásról készült jegyzőkönyv az eddigi legrészletesebb leírást adja arról, hogy mi okozhatta az április 20-i robbanást, amely kioltotta 11 olajmunkás életét, és megrongálta a mélytengeri olajkutat, több mint 12,5 millió liter nyersolajat juttatva a Mexikói-öbölbe. A dokumentumból szemelvényeket közölt az AP hírügynökség.

Az olajplatform dolgozói elmondták, hogy a baleset akkor történt, amikor feltáró fúrásról átállították termelő fúrásra a mélytengeri kutat. Amikor csökkentették a nyomást a fúrószárban, és hevíteni kezdték, hogy cement lezárást tegyenek az kútfej köré, vegyi reakció következtében gázbuborék képződött, és az olajkút köré vont tömítés meglazult (a tengerfenék alatt a metángáz töményebb, kristályosodott halmazállapotban van).

A gázbuborék a fúróoszlopon keresztül felfelé haladva a csökkenő nyomás következtében egyre tágult, és szétnyomta a platform különféle zárószerkezeteit. A platformon lévő munkások először azt tapasztalták, hogy hirtelen tengervíz lövell ki a fúrószárból, ezután a gáz, majd az olaj is a felszínre tört. A metángáz a szomszédos helyiségbe szivárgott, ahol berobbant, és meggyújtotta az olajat.

A létesítményen tűz ütött ki. Az ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen, de ez nem sikerült. A munkaállomásról közvetlenül a robbanás után 111 embert kimentettek, de a mélytengeri kútból szivárgó olajnak mindmáig nem sikerült útját állni. A Mexikói-öbölben úszó szabálytalan alakú szennyeződés 386 kilométeres kelet-nyugati és 160 kilométeres észak-déli kiterjedésű.

Kudarccal járt az első kísérlet arra, hogy olajfogó kupolát helyezzenek a fő szivárgás fölé. A 12 méter magas, torony alakú szerkezetet pénteken eresztették le a tengerfenékre azzal a céllal, hogy megakadályozzák az olaj tengerbe ömlését a fő szivárgási pontnál, a louisianai partoktól 80 kilométerre délre. A művelet azért nem sikerült, mert a rendkívüli mélységben – ahol 3-4 Celsius fokos a víz, és a nyomás a felszíninek 150-szerese – gázokból és vízből nagy mennyiségű kristályos hidrát keletkezett a szerkezet belsejében. Elzáródott a berendezés kúp alakú teteje, amelyen keresztül a tervek szerint felszivattyúzták volna az olajat egy felszíni tankerba.

A pénteki kudarc mindenesetre azt jelenti, hogy becslések szerint továbbra is naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj ömlik a Mexikói-öböl vizébe. A BP közölte: a mélytengeri olajkút végleges betemetését is mérlegelik, gyorsan kötő cementet vagy egyéb tömítő anyagot pumpálnának a kúton levő zárószelepbe, amelyet az április 20-i robbanás óta nem tudtak aktiválni a mélytengeri robotokkal. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS