Duna-csúcs: 14 ország képviselői tanácskoznak mától a folyó védelméről, hasznosításáról
2010. február 25. 12:51, utolsó frissítés: 12:51
A ma kezdődő kétnapos Duna-csúcson a dunai makrorégió 14 országának kormányfői, külügyminiszterei, illetve Európa-ügyi miniszterei tárgyalnak a majdani Duna-stratégiáról.
A Duna-csúcson jelen lesznek azok az uniós tagállamok, amelyek dunai országnak minősítették magukat: a Duna mentén fekvő államok - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - mellett ide sorolta magát Csehország és Szlovénia is, arra hivatkozva, hogy gazdaságilag szintén a dunai térséghez tartozik. A meghívottak között szerepel az unión kívüli államok közül Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova is. Képviselteti magát két délnémet és négy osztrák tartomány is. Az Európai Bizottság részéről a regionális politikáért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn vesz részt a csúcsértekezleten.
A Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon, ezért a vízkészletek védelme a legfontosabb feladatok közé tartozik.
Szaló Péter, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztési szakállamtitkára, a Duna-stratégia magyarországi szakmai főkoordinátora korábban az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Duna térségében nagy a területi egyenlőtlenség, és ahhoz, hogy ez a régió egységes európai térré váljon, nélkülözhetetlen a kohézió erősítése. Mint mondta, a Duna térség fenntartható gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen a közlekedés, a turizmus és az ipari infrastruktúra javítása.
Az EU kormányfői tavaly júniusban hagyták jóvá a Duna-stratégia létrehozásának tervét. A stratégiát az elképzelés szerint a magyar soros EU-elnökség alatt, 2011 márciusában fogadják el. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket