Eddig a délvidéki vérengzés ötezer magyar áldozatát azonosították
2010. január 28. 10:31, utolsó frissítés: 10:31
Egy, a közelmúltban lezárult kutatás alapján annyi már biztosan állítható, hogy a Vajdaságban a délvidéki vérengzések kapcsán mintegy ötezer magyar vesztette életét. Ez ugyan még nem a végleges szám, de a köztudatban élő "sok tízezres" szám túlzó – mondta A. Sajti Enikő történész szerdán az MTI-nek.
A szakember a kutatással megbízott Újvidéki Tudományos és Művészeti Akadémia munkája nyomán azt hangsúlyozta: annyit már el lehet mondani, hogy "ötezer fölött lesz" az áldozatok száma, de hogy mennyivel, azt ma még felelőtlenség lenne kijelenteni.
A kutatásról A. Sajti Enikő elmondta: az Újvidéki Tudományos és Művészeti Akadémia feladata az volt, hogy lehetőség szerint a Vajdaság egész második világháborús civil emberveszteségét felmérje. A demográfiai kutatások kiterjedtek például a népesség növekedés elmaradására is. Próbáltak utánajárni annak is, hogy
hány szerbet, horvátot, magyart, németet és zsidót
irtottak ki. A kutatások 1941-1948-ig terjedtek, a civil áldozatokra koncentrálva. Vizsgálták tehát a magyarok által végrehajtott razziák hatásait, a német megszállók, valamint a partizánok megtorlásait is. E kutatás alapján, a délvidéki áldozatok etnikai megoszlásban a legtöbben a szerbek voltak, majd a németek, zsidók és magyarok következtek.
A kutatás eredményei nem azt számszerűsítik, hogy mennyi volt véglegesen az áldozatok száma, hanem azt mondják ki, hogy "máig ennyit tudtak azonosítani".
Az ötezres szám irányába hat A. Sajti Enikő szerint egy már korábban megismert úgynevezett OZNA-lista is, melyről a szinte egy évtizede megjelent könyvében egy újvidéki professzor, Alexander Kasas már beszámolt. Kasas azt írja, látta a OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály – a külső és belső ellenség elhárítására, 1944-ben létrehozott fegyveres testület) jelentéseit. Ezek az egységek
kifejezetten tisztogató akciókat
hajtottak végre, nemcsak a Délvidéken, de a Bánátban és Horvátországban is. Ezek közül a Vajdaságra vonatkozó úgynevezett likvidálási listát látta a professzor, mely szintén ötezer körülire teszi a magyar áldozatok számát.
A magyarok elleni megtorlásokban nemcsak a partizán egységek, az OZNA, de igen gyakran a helyi szerb lakosság, és az általuk létrehozott népőrség is részt vett.
A magyarok elleni szerb megtorlás valós dimenzióinak feltárását nehezítette és nehezíti mindmáig, hogy eddig nem volt kutatható a szerbiai levéltárak belügyi anyaga. Borisz Tadic tavaly novemberi budapesti látogatásakor megállapodott Sólyom László magyar köztársasági elnökkel, hogy szerb és magyar történészekből álló közös bizottságot hoznak létre a második világháború idején elkövetett törvénysértések vizsgálatára. "Épp a két elnök találkozója kapcsán kaptunk arra ígéretet, hogy ez az anyag szabadon kutatható lesz" – mondta a történész az MTI-nek.
Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a magyar közvéleményben rögzült negyvenezres szám erőteljes túlzás – jegyezte meg a történész. A. Sajti Enikő ezt az álláspontját legutóbb múlt szombaton fejtette ki Szegeden, ahol a délvidéki magyar népirtás 65. évfordulójára emlékeztek az Újszegedi Rendezvényházban. A rendezvényen a résztvevők Forró Lajos – egy Szegeden élő, de a Vajdaságban született tanár – 1944-ben ártatlanul kivégzett nagyapja rehabilitálása érdekében másfél éve elindított precedensértékű perének lefolyásáról is értesülhettek. Forró elmondta: szabályos tárgyalás zajlott le,
"a szerb fél teljes korrektségével",
a megoldások keresésével. Az ítélet ugyan kissé hosszúra nyúlt, hisz másfél évet kellett várni, míg 2009. december 31-én ügyvédje kézhez kapta a bírósági végzést. A szerb bíróság most kimondta azt is, hogy az akkor elkövetett bűnök háborús bűnnek minősülnek, ezzel elévülhetetlenek. Emiatt minél több ilyen eljárást kell kezdeményezni – hívta fel a figyelmet Forró Lajos, aki szerint ezzel Szerbia jelentős lépést tett az Európai Unió felé.
A második világháborúban, 1942-ben Újvidéken és a környező településeken vezetőik önhatalmú utasítására magyar katonák és csendőrök mintegy 3300-3800 szerb és zsidó embert gyilkoltak meg a szerb partizánok ellen indított razziában. A háború végén, 1944-45 telén a szerb partizánok bosszút álltak a délvidéki magyar lakosságon. A tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták az egykori Jugoszláviában. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
