Sólyom: jó példa a nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvény
2009. december 11. 16:15, utolsó frissítés: 16:16
Példaértékűnek nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök csütörtökön vajdasági látogatásán a kisebbségi önigazgatás szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a megalakításáról szóló szerbiai törvényt.
A jogszabály "óriási lehetőséget ad az itteni kisebbségeknek a teljes kulturális önigazgatásra; ez az autonómiának rendkívül jelentős teljesítménye" – jelentette ki az államfő a sajtónak adott nyilatkozatában, miután látogatást tett a szabadkai püspökségen.
Előzőleg a püspökség gimnáziumában elhangzott köszöntőjében kijelentette: "Példaszerű, hogy a határon túli magyar közösség megkapja ezt a lehetőséget az önigazgatásra, hiszen ez több más országban, ahol nemzetrészeink élnek, elképzelhetetlen".
Az államfő azt mondta, kéri a magyarokat,
iratkozzanak fel a nemzeti tanácsok megválasztásához szükséges választói névjegyzékbe, "vallják meg magyarságukat". Mint mondta, "hihetetlen intenzitással" zajlik a választói névjegyzék összeállítása, "úgy néz ki, karácsonyra meglesz az a létszám, amelyet a törvény megkíván". Sólyom László szavai szerint ez "óriási demonstrációja a vajdasági magyarság eltökéltségének és félelemmentességének".
Néhány hónapon belül a szerb törvényhozás elé kerül az a törvény, amely megteremti a Vajdaság kibővülő hatásköreinek anyagi alapjait, jelentette ki a szerb elnök csütörtökön a vajdasági Palicson. Boris Tadic Sólyom Lászlóval tárgyalt a vajdasági kistelepülésen.
"A hatáskörök finanszírozásáról szóló törvény nyomán biztosítani tudjuk majd, hogy a vajdasági intézmények a kapott hatásköröknek megfelelően működjenek" - mondta a szerb elnök az MTI-nek arra a kérdésére, hogy
a Vajdaság hozzájut-e többletforrásokhoz
a központi költségvetésből, hiszen a január 1-jén életbe lépő új törvény jelentősen kiszélesíti a tartomány hatásköreit, ugyanakkor nem rendelkezik az új jogkörök ellátásához szükséges forrásokról.
Boris Tadic egyúttal "politikai csatározások közepette terjesztett álhírnek" nevezte és cáfolta azt a gyakran emlegetett adatot, hogy a Vajdaságnak járó juttatás a központi költségvetés hét százaléka. Ezen az összegen felül ugyanis a központi költségvetésből finanszírozzák a tartomány oktatási és egészségügyi rendszerét, és ebből folyósítják a vajdasági köztisztviselők, közalkalmazottak bérét is, mondta.
Sólyom László elmondta a háromnegyed órás megbeszélés után, hogy "a legnagyobb elismeréssel adózik" a szerb kisebbségi politikának, és annak, hogy a szerb parlament elfogadta a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Megerősítette: elkötelezett amellett, hogy a magyarországi nemzeti kisebbségek, köztük a Magyarországon élő szerbek is parlamenti képviselethez jussanak.
A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban szó esett az oktatásról is. Sólyom László megjegyezte a sajtótájékoztatón, rendkívül fontos lenne, ha - okulva a magyar tapasztalatokból - Szerbiában visszaállítanák a kétszakos ötéves tanárképzést.
A magyar államfő gratulált Szerbiának
ahhoz, hogy polgárai december 19-től vízum nélkül utazhatnak a schengeni térség államaiba, és megismételte, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját.
A magyar és a szerb elnök az egynapos látogatás zárásaként közösen részt vett a Lifka Sándorról - egy 20. század elején élt kinematográfusról - elnevezett szabadkai mozi és színház felújított épületének avatóünnepségén. Az ünnepség keretében Lifka Sándor lánya százezredik magyarként feliratkozott a Magyar Nemzeti Tanács (a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzati szerve) megválasztásához szükséges névjegyzékre.
A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásának az a feltétele, hogy a választásra jogosult tagoknak legalább a fele iratkozzon fel a névjegyzékre. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy nagyjából 118 ezer embernek kell regisztráltatnia magát március 11-ig. A választások a nyár elején lesznek.
(mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
