“Keresztesek, ördögimádók és hitetlenek”: veszélyben az iraki kisebbségek
2009. november 11. 15:41, utolsó frissítés: 15:41
A bagdadi arabok vezette kormányzat és a kurdok igyekeznek egyre nagyobb befolyást szerezni az északi félautonóm Ninive tartományban, amelynek Moszul a fővárosa. Ebben a küzdelemben célponttá vált a mintegy ötszázezres asszír-káldeus keresztény közösség, az ördögimádattal vádolt, mintegy 220 ezres jazidi szekta, valamint a közel hatvanezres csabak kisebbség.
Joe Stork, a HRW közel-keleti igazgatója hangoztatta, hogy mind az arab, mind a kurdok vezette hatóságoknak szoros ellenőrzés alá kellene vonniuk biztonsági erőiket, a szélsőségeseket és a polgári védelmi erőket, ezzel is azt üzenve a kisebbségeknek, hogy nem lehet őket büntetlenül megtámadni.
Az emberjogi szervezet szerint a kurd hatóságok 2003 óta behatoltak a vitatott területekre, hogy ellenőrzésük alá vonják az olajban gazdag és sok kisebbségnek otthont adó területet. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben Szaddám Huszein iraki diktátor egyfajta "arabosítási programja" keretében buzdította az arab családokat arra, hogy ezekre a területekre költözzenek. Ezt a műveletet erőszakos kilakoltatások és gyilkosságok kísérték.
A HRW 51 oldalas jelentésben foglalt vád szerint a kurdok dinármilliókat költenek egy kurdbarát hálózat kiépítésére és magánmilíciák pénzelésére, hogy oltalmuk alá vonják a kisebbségeket, amelyeket most rendkívül bizonytalan helyzetbe hoz a központi és a tartományi kormányzat vetélkedése a terület fölötti ellenőrzésért. A kisebbségeket ugyanakkor nem kímélik a ninivei felkelőcsoportok sem, amelyek a káldeus keresztényeket, a jazidi szektát és a csabak kisebbséget kereszteseknek, ördögimádóknak és hitetleneknek nevezik. Az ellenük vezetett támadásoknak már több száz polgári áldozatuk volt.
Az emberjogi szervezet szerint a helyzet még bonyolultabb lesz a közelgő januári parlamenti választások idején, amikor a különböző csoportok szövetséget keresnek majd a nagyobb országos pártokkal egy olyan országban, amelyben amúgy is igen mélyek a vallási ellentétek.
Az iraki keresztények mintegy kétezer éves múltra tekintenek vissza. A legjelentősebb felekezetet a káld (káldeus) egyház jelenti, amelynek élén a bagdadi pátriárka áll. Az Irakban élő keresztények kétharmada ehhez a felekezethez tartozik. A jazidi szekta hívei javarészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetők vissza. (mti/reuters/afp)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
