Bosznia felbomlását tartja megoldásnak a boszniai szerbek vezetője
2009. november 08. 20:22, utolsó frissítés: 20:22
A boszniai szerbek vezetője az ország belső bénultságát megszüntető lehetséges lépések között említette a hét végén Bosznia-Hercegovina feldarabolását. A belpolitikai patthelyzet megszüntetésének "talán az egyik lehetősége az, ha Bosznia felbomlik" – nyilatkozta Milorad Dodik az Ekonomeast című belgrádi folyóiratnak. Mint hozzátette, "mi (a boszniai szerbek) nem saját akaratunkból vagy szeretetből vagyunk Boszniában, hanem azért, mert muszáj". Bosznia-Hercegovina már a háború végén (1995) is "képzeletbeli állam" volt, amelyről "senki sem tudta, hogy kit is képvisel" – állította a boszniai Szerb Köztársaság (RS) miniszterelnöke.
Véleménye szerint Bosznia-Hercegovina létezését csak a külföldi segélyek teszik lehetővé. "A jelenlegi Bosznia semmi esetre sem tudna létezni, ha az ország fennállása kizárólag saját magától függene" – fogalmazott Dodik, aki hónapok óta szembeszegül a boszniai központi állam súlyának erősítését célzó külföldi erőfeszítésekkel. Tavaly több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy az RS lakossága népszavazással mondhatná ki elszakadását a másik országrésszel, a Bosnyák-Horvát Föderációval alkotott államszövetségtől.
A boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződés értelmében Bosznia-Hercegovina két entitásból áll: a Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból; utóbbiban muzulmán vallású bosnyákok és katolikus horvátok élnek, míg a szerbek ortodox keresztények. A szarajevói székhelyű központi állam költségvetésének oroszlánrészét az irdatlan méretű, bonyolult közigazgatás apparátusa emészti föl. A gazdaság padlón hever, a külföldről érkező milliárdos segélyek hatása szinte észre sem vehető, illetve egy jelentős hányaduk sötét csatornákon tűnik el.
Az RS kormányfője ismételten megerősítette, hogy népe "nem fogadhatja el" az Európai Unió és az Egyesült Államok által szorgalmazott alkotmánymódosítást, amelynek célja a két entitás szerepének gyengítése és a (szarajevói) központi állam súlyának növelése.
"Mi jobban pártoljuk a Szerbiával való együttműködést. Szarajevóba csak akkor megyünk, ha muszáj, Szerbiába meg azért, mert azt szeretjük" – magyarázta Dodik a boszniai szerbek "különleges kapcsolatát" az "anyaországgal". (mti/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
