Támogatja a fejlődő országok klímavédelmét az EU
2009. október 31. 12:35, utolsó frissítés: 12:35
Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson – jelentették be a kormányfői tanácskozás helyszínén, Brüsszelben pénteken.
A költségek EU-n belüli megosztásában az országok fizetőképességét veszik figyelembe. A brüsszeli csúcsértekezleten azt is világossá tették, hogy a kibocsátási kvóták kérdésében – tekintettel a többi EU-tagállamnál jobban álló kelet-európai országokra – Koppenhágában nem lehet olyan megállapodást kötni majd, amely rosszabb helyzetbe hozna EU-n belüli államokat az unión kívüli országoknál.
Egyértelművé tették azt is: támogatják ugyan, hogy az EU már a 2012-ig terjedő időszakban nyújthasson egy úgynevezett korai finanszírozást is a fejlődő országoknak, de ebben minden uniós tagállam önkéntes alapon, a teherviselő-képessége alapján vesz majd részt, kötelezettség nélkül.
A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy "tudomásul vették" a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.
A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
A tanácskozás után az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő reményét fejezte ki, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson – vélte.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagyságára vonatkozó uniós döntéssel kapcsolatban. Elismerték viszont, hogy az EU lépést tett a jó irányban a pénteki megállapodással. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
