Markó, Pásztor, Csáky a Kárpát-medencei magyar kisebbség kilátásairól
2009. október 12. 14:04, utolsó frissítés: 14:04
Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla, az RMDSZ és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (MTA TTI) hétfői műhelybeszélgetésén.
A Kárpát-medencei magyar kisebbség: helyzetkép és kilátások címmel zajló műhelybeszélgetést megnyitva Glatz Ferenc akadémikus elmondta, hogy "a legnagyobb siker az utóbbi húsz évben a három magyar párt sikeres szereplése". A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), az RMDSZ és a VMSZ sikerét "Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartom a magam részéről, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon" – tette hozzá.
Glatz Ferenc hangsúlyozta, hogy a romakérdésre végre felfigyelt az Európai Unió, de elképzelhető, hogy a romaügy háttérbe szoríthatja a "klasszikus" kisebbségek problémáit.
Pásztor István pártja, a VMSZ utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, jelentős eredményeket sikerült elérni az elmúlt egy évben, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról,
a lényegében kulturális autonómiát biztosító
nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, amelyet augusztus 31-én fogadott el a belgrádi parlament. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja nemzeti tanácsaik finanszírozását és a nemzeti tanácsok által működtetett intézményeknek fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára – mondta.
Ezen kívül megemlítette, hogy munkájuk eredményeként több mint háromszáz olyan építési, fejlesztési program zajlik a Vajdaságban, amely javítja a helyi magyarság életkörülményeit.
Jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél több hatáskört biztosít majd. "Ha a Vajdaság mozgástere növekedik, a mi befolyásolási lehetőségeink nagyobbak lesznek" – tette hozzá.
Ugyancsak jelentősnek nevezte Pásztor István azt, hogy létrejöhet a szerb-magyar történész vegyesbizottság, amely a második világháborúban a két közösség egymással szembeni atrocitásait vizsgálja majd ki, benne az 1944-45-ös magyarellenes tömegmészárlásokat a Délvidéken. A vegyesbizottság létrehozása
"civilizációs kérdés, évtizedes sebeket gyógyít,
megváltoztatja a vajdasági magyarság közhangulatát, oldja a zsigereinkben lévő feszültséget" – jelentette ki.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke – egyetértve Pásztor Istvánnal – hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény "áttörés", amikor Szlovákia éppen "vissza akar fordulni" a kisebbségeknek adott jogok területén.
Szerinte a Kárpát-medencei magyarság szempontjából a jövőben fontos kérdés az, hogy "át tudunk-e térni egy olyan időszakra, amikor a nemzetállamot le tudjuk bontani", mivel eddig "nem sikerült lebontani a nemzetállamokat, sem a szemléletet megváltoztatni." Szerinte a "decentralizáció, az önkormányzatiság irányában kell vezetni" a térség országait.
Csáky Pál, az MKP elnöke előadásában azt mondta, hogy szerinte a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében "belehajszolták magukat" ebbe.
Sürgette, hogy a magyar kormány kiegészítő kérdést csatoljon ahhoz a kérelemhez, amellyel Szlovákia fordult a velencei bizottsághoz a nyelvtörvény ügyében. A velencei bizottság – az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – a magyar kedvezménytörvényt is vizsgálta, és ajánlásai alapján a magyar parlament módosította a törvényt – idézte fel Csáky Pál. Megfelelő kiegészítő kérdéssel Magyarország is képes lenne befolyásolni a bizottság vizsgálatát a szlovák nyelvtörvény ügyében – fejtette ki. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
