Karabah és a népirtás miatt majdnem bukott a török-örmény megállapodás
2009. október 11. 19:52, utolsó frissítés: 19:52
Szombat este Zürichben az örmény és a török külügyminiszter aláírt egy megállapodást, amely előirányozza a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét, illetve megnyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt. Két hónapon belül megnyílik az 1993-ben lezárt közös határ, amelyet Ankara 1993-ban lezárt Karabah örmény megszállása után. Az aláírt jegyzőkönyvek rendelkeznek továbbá kereskedelemmel, energiaiparral, jogi kérdésekkel, tudománnyal és történelemmel foglalkozó közös szakbizottságok létrehozásáról.
Feszülten kezdődött a török-örmény viszony rendezése – írta vasárnap a Hürriyet című török lap, utalva kétoldalú megállapodások létrejöttének körülményeire. A lap úgy tudja, hogy a karabahi rendezés és az "örmény népirtás" kérdése miatt háromórás késedelmet szenvedett a jegyzőkönyvek aláírása. A két fél között az utolsó pillanatban nézeteltérések támadtak, és a jelek arra utaltak, hogy dugába dőlhet a dokumentumok aláírása.
A török lap emlékeztet arra, hogy vita támadt az aláírást követően felolvasandó miniszteri nyilatkozatok szövegéről. A Hürriyet szerint Ahmet Davutoglu török külügyminiszter utalást tenni a karabahi problémára, amely megoldásától függhet a jegyzőkönyvekben foglalt megállapodások teljesítése. Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter pedig Örményország és Törökország történelmi ellentéteiről kívánt szólni, ami közvetve utalás lett volna az Oszmán Birodalom végnapjaiban történt "örmény népirtásra".
A lap szerint a vita rendezésébe be kellett kapcsolódnia Hillary Clinton amerikai és Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszternek, akik külön-külön tárgyaltak az örmény és a török külügyminiszterrel. Végül Davutoglu és Nalbandján abban állapodott meg, hogy egy szót se szólnak, nem tesznek sajtónyilatkozatot. A török sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy mindketten "komor arccal" érkeztek a dokumentumok aláírásának helyéül szolgáló terembe.
Vasárnap Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök felszólította Örményországot, hogy vonuljon ki a vitatott Karabah enklávéból, mert amíg ez meg nem történik, a megállapodás nem léphet érvénybe. A kormányfői nyilatkozat Ankara abbéli kísérletének tűnik, hogy megnyugtassa szoros szövetségesét, Azerbajdzsánt – utóbbi szerint ugyanis a török-örmény egyezmény súlyosbítani fogja a Karabah körüli konfliktust. Erdogan "fontos lépésként" dicsérte a megállapodást, amely együttműködéshez és párbeszédhez vezet, de hozzátette, hogy az örmények megszállta azerbajdzsáni beszögellés vitáját rendezni kell.
"Azt akarjuk, hogy minden konfliktus megoldódjon, és minden határ megnyíljon – mondta. – (Ám) amíg Örményország nem vonul ki a megszállt azerbajdzsáni területekről, Törökország nem helyezkedhet pozitív álláspontra." A miniszterelnök azt is hangoztatta, hogy a karabahi kérdés megoldása biztosítani fogja a török-örmény megállapodásnak a török parlament általi jóváhagyását.
A most kötött egyezmény életbe lépéséhez ratifikálnia kell azt mind a török, mind az örmény törvényhozásnak, de mindkét országban erős ellenállásba ütközik. (mti/afp/ITAR-TASZSZ/ap)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
