A nem korlátozó nyelvtörvények mellett foglalnak állást európai szakértők
2009. szeptember 21. 11:31, utolsó frissítés: 11:31
A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavatkozást – foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi sokszínűség az EU-ban – szabályozás és gyakorlat címmel. Mint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTI-t tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a "valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük", és el kell kerülniük "a személyes terekbe való beavatkozást".
A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt az a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki.
A frízföldi Leeuwardenben rendezett tanácskozáson nyolc európai uniós ország neves nyelvtudósai vettek részt olyan tagállamokból, ahol van nyelvtörvény (köztük Románia, Lengyelország, több észak-európai ország), illetve a nem világnyelvnek számító európai nyelveket képviselő szövetség (EBLUL) vezetői.
A konferencia célja nem az volt, hogy elítélje a szlovák nyelvtörvényt, hanem hogy megmutassa a jobb gyakorlatok létezését. "Határozottan kijelenthetjük, hogy mindazok a hivatkozások, amelyeket a szlovák nyelvtörvény alapjainak tekintenek..., nem így működnek" – fogalmazott Kenesei István. Ezekben ugyanis nem arról van szó, hogy egy őshonos kisebbség jogait csorbítsák, hanem arra szolgálnak, hogy az adott ország saját nyelvét az idegen befolyástól óvják.
Az MTI kérdésére Kenesei István elmondta, a tervezett végrehajtási rendeletektől függetlenül a szlovák törvény léte maga fenyegetés azokkal szemben, akik az államnyelvtől eltérő anyanyelvüket akarják használni. Ez egyértelműen visszaszorítja a nem államnyelvek használatát – mutatott rá.
Az EBLUL igazgatója, Neasa Ní Chinnéide 19. századi nyelvtörvény a 21. századi Szlovákiában című előadásában határozottan kiállt a többnyelvűség mellett, és bírálta a szlovák jogszabályt annak korlátozó jellege miatt.
A résztvevők írásos nyilatkozatukban javasolták, hogy határozzák meg az európai és azon kívüli legjobb gyakorlatok elveit. “Legjobb gyakorlatokon olyan szabályozásokat értünk, amelyek az egyének és közösségek nyelvi lehetőségeit növelik, a közigazgatási szolgáltatásokban, az oktatásban és a tömegkommunikációban" – áll a szövegben. A nyilatkozatot Leonard Orbannak, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjának, az Európa Tanács illetékes titkárságának, valamint Knut Vollebaeknak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának is elküldik.
Kenesei István elmondta azt is, hogy az európai nyelvi intézetek szövetségének (EFNIL) következő közgyűlése a kisebbségi nyelveket vizsgálja majd. A novemberben Dublinban rendezendő fórumon minden bizonnyal újra szóba kerül a szlovák nyelvtörvény – tette hozzá. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
