A szerb a legfenyegetettebb nép Európában?
2009. augusztus 26. 10:59, utolsó frissítés: 10:59
Jelenleg a szerb a legfenyegetettebb nép Európában, mivel - Magyarországot és Romániát leszámítva - egyetlen Szerbiával szomszédos országban sem biztosítják számára a legalapvetőbb emberi jogokat - állapította meg a Press című újság kedden vezető belgrádi politikusokra hivatkozva.
A lapnak nyilatkozó Srdjan Sreckovic diaszpóráért felelős miniszter szerint a legrosszabb a helyzet Albániában, ahol Enver Hodzsa uralma idején a szerbeket család- és keresztnevük megváltoztatására is rákényszerítették. A 30-40 ezer albániai szerb azóta se szerezhette vissza a nevét, de a nyelvét sem használhatja, nem vallhatja magát nyíltan ortodoxnak (ami a szerb hívők számára igen fontos), s nemhogy szerb iskolák nincsenek, a hagyomány- és kultúraőrző klubok, egyesületek létrehozását sem engedélyezik az albán hatóságok.
Horvátországban az EU nyomására születtek ugyan a szerbek jogainak tiszteletben tartását szavatoló törvények, ám azokat alig alkalmazzák. A valaha 600 ezres horvátországi szerb lakosság 200 ezerre fogyatkozott, s a háború idején elmenekültek hazatérését a miniszter szerint továbbra is nagy mértékben hátráltatják az ellenük titokban meghozott bírói ítéletek.
Sokan visszaköltöznének eredeti lakóhelyükre, de visszatartja őket a félelem attól, hogy távollétükben valamilyen vélt vagy valós bűnükért elítélték őket, s börtön vár rájuk - nyilatkozta Srdjan Sreckovic. Hozzátette: Szerbia azt szeretné, ha a horvátországi szerbek ellen hozott - néha a 20 évet is felülmúló - ítéleteket nyilvánosságra hoznák. A visszatelepülést fékező okok között említette azt is, hogy akik valaha Horvátországban jugoszláv állami lakásban éltek, s elhagyták az országot, nem kapnak letelepedési engedélyt.
Bár Szlovéniában az 50 ezer szerb az ország második legnagyobb népcsoportját alkotja, nem ismerik el nemzeti kisebbségnek, s nem is rendelkezik az azt megillető jogokkal. Ljubljana a miniszter szerint ezt azzal indokolja, hogy a szerbek "szervezetlenül, összevissza laknak" Szlovéniában.
A montenegrói lakosság 35 százalékát kitevő szerbek helyzetéről a miniszter nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy "jelen pillanatban nem volna jó olajat önteni a tűzre". Minisztériumának államtitkára, Miodrag Jaksic szerint azonban Montenegróban (ahol a lakosság 65 százaléka szerbül beszél) a minimális alkotmányos garanciák sem léteznek arra, hogy a szerbek a kultúra, a tájékoztatás, az oktatás és a vallás területén érvényesíthessék jogaikat.
Srdjan Sreckovic kedvező kivételként említette Romániát és Magyarországot, ahol kiváló szerb gimnáziumok működnek, a televízióknak vannak szerb adásaik, a szerbek jelen vannak a helyi közigazgatásban, s az állam anyagilag is támogatja őket nemzeti identitásuk megőrzésében. Hozzátette azonban, hogy míg a bukaresti parlamentben 18 éve van a szerbeket képviselő honatya, addig a magyarországi szerbek 17 éve várnak arra, hogy - a magyar alkotmánnyal összhangban - képviselőt küldhessenek az Országgyűlésbe. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
