46 ország írta alá a holokauszt áldozatainak kárpótlását szorgalmazó nyilatkozatot
2009. június 30. 17:02, utolsó frissítés: 17:02
Több mint hatvan évvel a II. világháború befejeződése után negyvenhat ország vállalta, hogy folytatja a kárpótlási folyamatot a náci rendszer idején javaiktól megfosztott zsidók tekintetében.
Az erről szóló nyilatkozatot hétfőn hagyták jóvá a Prágában folyó nemzetközi holokauszt-konferencián. A pénteken kezdődött ötnapos tanácskozáson azokat az erőfeszítéseket tekintették át, amelyek a nácik által ellopott ingatlanoknak és ingó javaknak a törvényes tulajdonosok vagy örököseik részére történő visszaszolgáltatására irányulnak. A konferencia kedden a Prágától nyugatra fekvő Terezínben zárul, ahol a II. világháború idején koncentrációs tábor működött.
A hosszú viták eredményeként megszövegezett, hétfőn elfogadott Terezíni Nyilatkozatban a konferencián részt vevő 46 ország rámutatott, hogy "ki kell igazítani a vagyonok jogellenes lefoglalásainak, mint az elkobzásoknak és kényszereladásoknak a következményeit". Kiemelték: annak tudatában, hogy a holokauszt-túlélők és a náci üldözés más áldozatai már időskorúak, égetően sürgős és elsőrendű feladat szociális szükségleteikről gondoskodni.
Felszólították a kormányokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nácik által ellopott zsidó közösségi és vallási vagyon visszaadására, valamint azt tanácsolták, hogy az országok dolgozzák ki és hajtsák végre saját nemzeti programjukat a magántulajdonú épületek és földek problémakörének rendezésére.
Stuart Eizenstat, az amerikai delegáció vezetője a tanácskozás előtt elmondta: a cél az, hogy nemzetközi irányelveket dolgozzanak ki az ellopott javak visszaadására vagy a kárpótlásra. Elismerte azonban, hogy az ilyen irányelvek nem kényszerítő erejűek az érintett kormányok számára, mivel "nincs meg a politikai akarat egy kötelező érvényű szerződésre". Ezzel együtt üdvözölte a Terezíni Nyilatkozatot, amely "az eddigi legátfogóbb és legteljesebb", korábban fel nem vetett kérdésekre, így a túlélők szociális helyzetére és a magántulajdon visszaadásának kényes témájára is kitér.
Sidney Zabludoff amerikai közgazdász 2007-es tanulmányában azt írta, hogy a holokauszt előtt az európai zsidók vagyonának összértéke 10 és 15 milliárd dollár között mozgott. A jelenlegi áron 115 és 175 milliárd dollár értékű vagyon túlnyomó részét soha nem fizették vissza. Nyugaton a töredékét adták vissza, a kelet-európai országokban pedig szinte semmit - mondta Eizenstat.
Az amerikai diplomata bejelentette, hogy a Vatikán megnyitja a második világháborús archívumát. A 16 millió dokumentum katalogizálása hat évig is eltarthat. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy meg kell nyitni más irattárakat is, amelyekben dokumentumokat őrizhetnek a holokausztról. Az Európai Unió vállalta, hogy az így nyert adatok összegyűjtésére és rendszerezésére, valamint a kárpótlási folyamat nyomon követésére Terezínben létrehozza a soá örökségét gondozó európai intézetet. (mti/ap/afp/reuters)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
