Az antiszegregáció néha az egyenlőtlenség mélyülésével jár
2009. március 12. 09:59, utolsó frissítés: 09:59
A romák szociális helyzetéről és munkaerő-piaci hozzáférésük javításáról készített parlamenti jelentést Kósáné Kovács Magda magyar szocialista EP-képviselő.
A parlamenti plenáris ülésen szerdán megszavazott véleményadó jelentés szerint „szükség van az összehangolt megközelítésre a roma közösségek munka- és megélhetési feltételeinek javítása érdekében”. Ennek három célt kell kitűznie: a romák gazdasági lehetőségeinek bővítését, az emberi erőforrások kiépítését és a társadalmi tőke és a közösségépítés erősítését.
A jelentésben az áll, hogy a romákkal foglalkozó intézkedések számos esetben nem javítottak a romák helyzetén. A szöveg szerint a látszólag a szegregáció leküzdésére szolgáló számos és különböző rendszerek gyakran a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek kiemelésére szolgálnak, és rendkívül hátrányosan érintik a szegényeket, különösen a romákat, akik lefele tartó spirálba kerülnek.
Az EP szerint célirányos oktatási politikákra van szükség, amelyek foglalkoznak a roma családokkal, és ösztönzik az aktív részvételt. A képviselők olyan átfogó programcsomag kidolgozását javasolják, amely elősegíti és motiválja a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák közösségükbe való visszatérését és a közösségük keretében és érdekében végzett munkát.
A szöveg szerint az EP „tényként kezeli, hogy a roma polgárok egyes tagállamokban sajátos módon befolyásolják a népességi piramist”. A parlament „tudomásul veszi, hogy a népességben a roma gyermekek aránya magas, ugyanakkor a születéskor várható élettartamuk akár tíz évvel is kevesebb, mint a többségi népességhez tartozóké”.
A jelentésben az áll, hogy „a roma közösség – demográfiai sajátosságai miatt – aszimmetrikusan részesül a szociális juttatásokból”. A szöveg kiemeli: „a szociális juttatások az egyéni élethelyzetből, a gyermekvállalásból, valamint a társadalmilag hasznos többlet vállalásából adódó terheket, illetve deficiteket kívánják ellensúlyozni”.
A képviselők előmozdítanák a romák szakképzési programokban való részvételét. Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, hogy többek között adóügyi kedvezmények révén dolgozzanak ki ösztönzőrendszert a roma nőket foglalkoztató vállalkozások számára.
A jelentés szól a mikrohitelek fontosságáról. Ezek a képviselők szerint „elindíthatják a legszegényebbeket a személyes felelősség, a vállalkozói készségek és kreativitásuk kifejlesztése útján, beleértve az önálló vállalkozás költsége saját részének fedezésére irányuló hitelnyújtást”.
Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, „tegyék meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a médiában és a kommunikációs technológia valamennyi formájában megszüntessék a romaellenes gyűlöletet, illetve a romák elleni megkülönböztetésre és erőszakra való felbujtást”. A parlament „sürgeti a tömegtájékoztatást, hogy alakítson ki helyes gyakorlatokat annak érdekében, hogy a munkatársak felvételi aránya tükrözze a társadalom egészének összetételét”.
A parlament „úgy véli, hogy sokkal fontosabb prioritásként kell kezelni a helyi foglalkoztatást, a vállalkozások és a helyi kisiparosok ösztönzését, illetve a munkák ellátásához szükséges alapvető készségek elsajátítását”.
Jelentése indokolásában Kósáné Kovács Magda azt írja, „Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségének élethelyzete nyugodtan nevezhető fejlődő világbelinek. Ez az állítás nem csak az oktatási, lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási stb. mutatók tekintetében igaz, hanem abban az értelemben is, hogy ennek a mintegy 10-12 millió embernek azonnali, koncentrált, célzott külső segítség nélkül nincs esélye a szegénységből és kirekesztettségből való kitörésre.”
A jelentéstevő úgy véli, „az ilyen szintű társadalmi leszakadás a romák emberi méltóságnak és esélyegyenlőségnek az alapvető érvényesülését gátolja”.
„Az uniós intézmények romapolitikája a romák integrációját elsősorban az új tagországok és a tagjelölt országok regionális ügyének tekinti. A közelmúltban több régi uniós országban történtek felhívják a figyelmet arra, hogy a romaügy európai ügy. A felelősség közös, elsősorban azért, mert a frissen csatlakozott és a tagjelölt országokban a romák helyzete a bővítés után vagy annak reményében sem változott meg alapvetően; integrációjuk megtorpant vagy el sem kezdődött, ezért eddig sosem látott roma exodus indul meg a régi tagállamok felé” – írja Kósáné Kovács Magda. (ep-sajtószolgálat)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
