Büntetendő lesz a holokauszt tagadása az EU összes tagállamában
2009. február 27. 10:44, utolsó frissítés: 10:44
Hazatért Richard Williamson, a hírhedt holkauszttagadó katolikus püspök, és egyelőre nincs mitől félnie Nagy-Britanniában. Legkésőbb 2010 decemberében viszont elkezdhet aggódni, mert akkor már az Európai Unió valamennyi tagállamában szigorú büntetéssel lesz sújtható a holokauszt tagadása.
A huszonhetek igazságügyi miniszterei tavaly novemberben állapodtak meg arról, hogy büntetendővé kell tenni a népirtás vagy az emberiesség elleni bűntett "nyilvános helyeslését, tagadását vagy ártalmatlan cselekményként való beállítását". Ugyanez vonatkozik a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra buzdító szándékos és nyilvános kijelentésekre. A büntetés egy és három év közötti szabadságvesztés, de a tagállamok ennél szigorúbb szankciót is előírhatnak.
Az EU-tagok két évet kaptak arra, hogy átültessék a nemzeti jogrendbe az uniós kerethatározat előírásait; a holokauszt tagadásának legkésőbb 2010 decemberéig a brit jogban is büntetőjogi kategóriaként kell megjelennie. A tagállamok ugyanakkor eltekinthetnek az eljárástól, ha a kijelentések nem veszélyeztetik a közrendet, vagy nem fenyegető, vagy sértő, gyalázkodó jellegűek.
A kivételek és jogi finomságok főként brit nyomásra kerültek az egyhangúlag elfogadott kerethatározatba, a britek ugyanis attól tartottak, hogy az előírások túlságosan korlátozhatják a szólás- és véleményszabadságot.
Hét évig tartott, mire a tagállamok megállapodásra jutottak a holokauszttagadás, a rasszizmus és az idegenellenesség egységes büntetéséről. Az Európai Bizottság első javaslata 2001-es keltezésű, ám a jogászi munka évekig szünetelt, mert a felek nem tudtak közös nevezőre jutni. Elsőként Olaszország futtatta zátonyra a tárgyalásokat, azután pedig közép- és kelet-európai államok támasztottak olyan követeléseket, amelyekről igen nehéz volt megállapodásra jutni; azt követelték, hogy a sztálinizmus bűneinek tagadása is legyen büntetendő. Erre azonban nem került sor.
A kompromisszumos formula a "népirtás, emberiségellenes bűntett és háborús bűn" tagadásának fogalmán alapul, amelyet a II. világháború után felállított nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék dolgozott ki. A megegyezést végül 2007 első felében, a német EU-elnökség idején sikerült tető alá hozni. (mti/apa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
