Semmit sem érnek az afganisztáni csapaterősítéssel az amerikaiak?
2009. február 14. 10:56, utolsó frissítés: 10:56
Húsz évvel azután, hogy a Vörös Hadsereg vert seregként vonult ki Afganisztánból, az utolsó afganisztáni szovjet parancsnok arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a Szovjetunió borzasztó tapasztalatai rossz óment jelentenek az Egyesült Államok terveire, miszerint megerősíti a közép-ázsiai országban állomásozó csapatait.
Valamivel több mint kilenc évig tartó intervenció után, 1989. február 15-én kelt át az Amu-darja határfolyó hídján és hagyta el Afganisztánt az utolsó szovjet katona Borisz Gromov altábornagy, az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka személyében.
Az immár nyugalmazott tábornok szerint Afganisztánban felbecsülhetetlen értékű leckét kaptak. "Mindig lehetetlen volt, és az is marad erő alkalmazásával megoldani politikai problémákat" - jelentette ki Moszkvában újságírók előtt Gromov, aki úgy véli, hogy a tálibokkal folytatott küzdelem szempontjából nézve teljesen mindegy, hogy az amerikaiak újabb csapatokat akarnak küldeni Afganisztánba, semmit nem érnek el vele.
A szovjet katonai intervenció 1979. december 25-én kezdődött, s a harcok ideje alatt a szovjet katonai kontingens mintegy százezer főből állt. A kivonulásig összesen 620 ezer katona fordult meg Afganisztánban, ebből 14 453 meghalt, a sebesültek száma 53 ezer volt. A szovjet hadsereg 118 repülőgépet, 333 helikoptert, 147 harckocsit és több mint 1300 páncélozott járművet veszített. A nemzetközi felháborodást kiváltó beavatkozásért súlyos politikai árat fizetett a Szovjetunió, például számos ország, élükön az Egyesült Államokkal, bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát.
Szovjetek millióit rázta meg az a tény, hogy a világ legerősebb katonai erejének hitt Vörös Hadsereget a Nyugat támogatásával ugyan, de legyőzték az afgán ellenállók. "Semmi értelme sem volt annak a háborúnak. Mit csináltunk, mit értünk el? Gyakorlatilag semmit. Csak halottakat hagytunk magunk mögött, halott bajtársainkat, gyászoló anyákat és özvegyeket, ez minden" - mondta az AP televíziónak Oleg Szamojlov, az afgán háború egyik veteránja.
Oroszország névlegesen támogatja az Afganisztánban indított nemzetközi terrorellenes hadjáratot, de nem küldött csapatokat. Egyes koalíciós országoknak megengedi, hogy területén keresztül utánpótlást szállítsanak Afganisztánban állomásozó csapataiknak. Az Egyesült Államok tekintetében Moszkva kettős politikát folytat. Igyekszik kiszorítani a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokból az amerikai haderő utolsó katonáit is, ugyanakkor - amint ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éppen pénteken bejelentette - megállapodott vele is, hogy nem katonai jellegű szállítmányokat küldhet az ázsiai országba Oroszországon keresztül. (mti/ap/ITAR-TASZSZ)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
