Az EP támogatja Tibetet, Kína a teokrácia visszaállításától tart
2008. december 05. 09:45, utolsó frissítés: 09:45
A Tibet jövőjéről Kínával folytatott tárgyalások fontosságára hívta fel a figyelmet a dalai láma csütörtökön az Európai Parlamentben, arra kérve az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket ezek előmozdításáért.
Kínai részről élesen bírálták a buddhista vallási vezető európai látogatását, Peking le is mondta miatta a hétfői EU-Kína csúcstalálkozót. Yves Leterme belga miniszterelnök is fogadta a vallási vezetőt, a hét végén pedig várhatóan találkozik egy lengyelországi konferencián Nicolas Sarkozyvel, az EU-t jelenleg elnöklő Franciaország államfőjével.
A 72 éves Tenzin Gyatso (a dalai láma) hangsúlyozta az uniós képviselők előtt, hogy nem kívánja Tibet elszakadását Kínától. Úgy vélekedett: Tibetnek is az az érdeke, hogy Kína része maradjon. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy biztosítsák a kínai alkotmányban is rögzített kisebbségi jogokat.
Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke jelezte, hogy a képviselőtestület támogatja a tibetiek jogait kulturális és vallási identitásuk megőrzésére. EP-képviselők és uniós alkalmazottak egy csoportja jelképes akcióként éhségsztrájkot tartott csütörtökön a láma támogatására.
Peking egyértelművé tette, hogy nem lát lehetőséget a dalai láma tibeti autonómiaköveteléseinek felkarolására, és az állami médián keresztül elítélte pénteken a tibeti vallási vezető ezzel kapcsolatos álláspontját.
Az Új Kína hivatalos hírügynökségben két kommentár is megjelent azzal kapcsolatosan, hogy a dalai láma magas szintű autonómiát követel Tibetnek. Azt állítják: a dalai láma nem hajlandó tudomást venni azokról a vallási és politikai szabadságjogokról, amelyekkel a kínai hatóságok ruházzák fel a tibetieket. Az autonómiakövetelések elfogadása veszélyes etnikai tagolódás kockázatával jár - írják.
A Kínán belüli "etnikai regionális autonómia zászlaját lobogtatva", és ragaszkodva az úgynevezett "nagyobb Tibet" és "magas szintű autonómia" politikai követeléséhez, a dalai láma teljes mértékben sérti a tibetiek alapvető érdekeit - olvasható az egyik kommentárban. Szerepel benne az a vád is, hogy a vallási vezető megpróbálja visszaállítani Tibetben a teokráciát. A cikkek emlékeztetnek arra, hogy Tibetben 1780 buddhista kolostor és szentély van, ahol 46 ezer szerzetes és szerzetesnő szolgál. A valódi vallásszabadság nélkül ez lehetetlen lenne - írta az Új Kína hírügynökség. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
