Orosz-azeri-örmény nyilatkozat a karabahi rendezésről
2008. november 03. 10:58, utolsó frissítés: 10:58
Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország államfői közös nyilatkozatot írtak alá a karabahi helyzet rendezéséről vasárnap Dmitrij Medvegyev orosz államfő Moszkva melletti Majndorf rezidenciáján.
A moszkvai közlemény szerint a felek konstruktív légkörben, tárgyszerűen vitatták meg a helyzetet és annak kilátásait, hogy a konfliktust politikai eszközökkel rendezzék az azerbajdzsán és az örmény államfő közvetlen tárgyalásai útján, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország – a minszki csoport társelnökei – közvetítésével. Végül a felek a nyilatkozatban fontosnak nevezték a rendezésre tett erőfeszítések kapcsán a bizalomnövelő intézkedéseket.
A Hegyi-Karabah Autonóm Terület 1923-ban jött létre Azerbajdzsán területén, s bár túlnyomórészt örmények lakják, Azerbajdzsán kormányozta. Az Örményországgal nem határos, 4400 négyzetkilométeres enklávé az autonómiával bíró örmény hercegségek közül az utolsó volt. Az ott élő örmények 1988-ban követelték a csatlakozást Örményországhoz, s 1989-ben kikiáltották az Egyesült Örmény Köztársaságot, ezt azonban a Szovjetunió legfelső tanácsa alkotmányellenesnek ítélte és elutasította.
Karabah 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, de Azerbajzsán fegyveres erővel akadályozta meg a terület elszakadását. A háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, több mint egymillió kényszerült elhagyni lakhelyét, ugyanakkor Karabah területeket foglalt el, amelyek biztosítják érintkezését Örményországgal. Az 1994-ben létrejött tűzszünet óta is állandóak a kisebb-nagyobb összetűzések a határokon.
Karabah egyetlen kapcsolatát a külvilággal Örményország jelenti, amely maga is izolált: nemcsak Azerbajdzsánnal feszült a kapcsolata, de Törökország is lezárta közös határszakaszát 15 éve.
Medvegyev orosz elnök kezdeményezése megfigyelők szerint azt tükrözi, hogy Oroszország az augusztusi grúziai konfliktus után újra meg akarja erősíteni befolyását a térségben. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
