Etnikai kisebbségek: Kína legkényesebb problémája
hírösszefoglaló 2009. július 07. 18:24, utolsó frissítés: 18:44Zavargások törtek ki a felerészben ujgurok lakta Hszincsiang-Ujgur autonóm területen.
A hét végén zavargások törtek ki a felerészben ujgurok lakta északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. A kínai rendőrség 1434 embert vett őrizetbe a tartomány fővárosában, Urumcsiban kitört zavargásokkal összefüggésben – jelentette kedden a kínai állami média.
Az őrizetbe vettek között 1379 férfi és 55 nő van. A rendőrség megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. A vasárnap esti zavargások során 156 ember meghalt és több mint 800 megsebesült.
A hatóságok több ezer felfegyverzett rendőrt és katonát vezényeltek a térségbe, akik hétfőre helyreállították a rendet. A mobiltelefonok és az internet működését korlátozzák, számos helyen ellenőrzőpontokat állítottak fel. Ám kedden több száz ujgur tüntető ismét az utcákra vonult Urumcsiben, a brit hírügynökség helyszíni tudósítója szerint újabb összecsapások törtek ki a demonstrálók és a rend fenntartására kivezényelt rohamrendőrök között. A tüntetők között sok nő van, aki azt állítja, hogy családtagjait ok nélkül vette őrizetbe a rendőrség a vasárnapi utcai rendbontásokkal összefüggésben.
A BBC tudósítása szerint felfegyverkezett, a Kínában többséget alkotó han népcsoporthoz tartozó tömeg masírozott végig az ujgur főváros utcáin, betörték az ujgur tulajdonú üzletek kirakatait, és ujgurellenes jelszavakat skandáltak. Az egyik tüntető szerint meg akarják bosszulni, hogy az ujgurok rájuk törtek. Az ujgurok álláspontja az, hogy vasárnap békés tüntetés zajlott a fővárosban, amelynek a rendőrállami erőszak vetett véget. Mindkét csoport a másikat vádolja az erőszakos zavargásokért.
Az Ujgur Világkongresszus Egyesült Államokban élő vezetője, Rebíja Kadír hétfőn elutasította azokat a kínai állításokat, amelyek szerint ő szította és irányította volna a zavargásokat. Egy neve elhallgatását kérő kínai tisztségviselő szerint ugyanis a békétlenséget az "Ujgur Világkongresszus irányította a színfalak mögül". Egy kormányzati szóvivő szerint megvannak azok a felvételek, amelyeken külföldről, telefonon irányítják a csőcseléket Hszincsiangban.
Kadír újságíróknak azt mondta, hogy a Kínában élő bátyját hívta fel telefonon, amikor tudomást szerzett az Urumcsiban zajló eseményekről, és csak figyelmeztetni akarta rokonait, hogy maradjanak távol a demonstrációktól. "A tüntetők nem voltak erőszakosak, ahogy azt a kínai kormány beállítja. Nem lázadók, nem szeparatisták voltak" – mondta Kadír. Saját helyzetét a szintén száműzetésben élő dalai lámáéhoz hasonlította. "Bármi történik Tibetben, a kínai hatóságok azonnal a dalai lámát teszik felelőssé, és ugyanez a helyzet velem is" – mondta.
Kik az ujgurok?
Az ujgur egy nagyjából tízmilliós kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport valamivel több mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszincsiang-Ujgurban, amely egykor a híres Selyemút része volt.
A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye. Peking 1955-ben kebelezte be a mindössze 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos, öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori – 1930-tól 1949-ig autonóm – Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. A kínai vezetés ezért terroristacsoportnak nyilvánított négy ujgur szervezetet.
Emberi jogi szervezetek szerint Kína elnyomja a kisebbséget, tagjai kínzásnak, tömeges őrizetbe vételeknek vannak kitéve, sokakat közülük halálra ítéltek. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint több mint 3 ezer ujgurt tartóztattak le, és több mint 200-at kivégeztek a 90-es évek közepe óta.
Kína legkényesebb problémája
A 2008. márciusi tibeti és a vasárnapi hszincsiangi zavargások, amelyek számos halálos áldozatot követeltek, ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a 21. század meghatározó hatalmának tekintett Kína legkényesebb problémáját az etnikai kisebbségek jelenthetik.
Pedig ha van olyan kérdéskör, amelynek kezelésében a mindenkori kínai hatalomnak bőségesen van hagyománya és tapasztalata, az éppen az etnikai kisebbségeké. Bizonyos értelemben az először több mint két évezrede kialakult egységes kínai állam alap-problémájáról van szó. Már az i.e. 221-ben létrejött országegyesítő Han-dinasztiának olyan területi-közigazgatási rendszert kellett bevezetnie, amely figyelembe vette a korábban külön államokban élő sokféle összetételű és hagyományú lakosság különbözőségét.
A világ legnépesebb országában a lakosság mintegy 91 százalékát alkotó kínaiak éppen a Han-dinasztia után nevezik magukat "han" embereknek. A nem han, 55 etnikumba besorolt kisebbségek a lakosságnak csak mintegy 9 százalékát alkotják, ám abszolút számban ez is több mint 120 millió főt jelent. A központi kormány ezt az óriási kisebbségi tömeget bonyolult, papíron és formailag jelentős autonómiákat biztosító rendszerben igazgatja. A kérdésről 2005-ben kiadott hivatalos Fehér Könyv adatai szerint 155 különböző szintű etnikai autóm terület működött: öt autonóm tartomány, 30 autonóm megye (prefektúra) és 120 autonóm járás.
Talán még jelentősebb a kérdés területi vetülete: Kína területének nagyobb részét, 64 százalékát alkotják az autonómnak nevezett, tehát mindenképpen jelentős etnikai kisebbséggel rendelkező tartományok, köztük az ország peremén lévő Tibet és Hszincsiang. A bonyolult közigazgatási rendszer alapvető feladata a külső megfigyelők szerint elsősorban a központi irányítás céljainak, köztük az integrációnak minél hatékonyabb érvényesítése ezeken a kisebbségi területeken, például a nemzetiségi káderek bevonása és támogatása révén.
A hosszú együttélés megtanította a vezetést arra, hogy a kisebbségi nyelvek, vallások, kulturális hagyományok tiszteletben tartása, ápolása fontos követelmény. Ám ha fontos is, Peking szemében az elsőbbséget az állami egység feltétlen biztosítása jelenti (mint különben a nem nemzetiségi területek ambícióinak kezelésében is), és ennek érdekében nem riad vissza az erő alkalmazásától sem. Ez persze nem feledtetheti: ha idáig jutnak a dolgok, az a többi, rugalmasabb eszköz és végső soron a központi kormányzat kudarcát jelenti.
Betelepítés mint modernizáció
A The New York Times annak magyarázatát, hogy miért kényszerül végül erőszak alkalmazására a pekingi vezetés, olyan tényezőkben kereste, mint hogy az autonóm tartomány megjelölés puszta díszlete a központosító törekvéseknek, s hogy valójában a han többséget felsőbbrendűségi érzés tölti el, ami kifejeződik a kisebbségi térségekbe küldött sok millió káder és telepes magatartásában.
Peking a gazdaságilag rendre hátrányos helyzetben lévő, szegényebb etnikai kisebbségi területek gyors ütemű han benépesítését általában a korszerűsítés, a modernizálás, az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolás szükségleteivel igazolja, mintegy "civilizációs" küldetésként mutatja be.
A Szovjetunió megszűnésével megszaporodtak Kína etnikai-biztonsági gondjai. Határain új független országok tűntek fel, például Kazahsztán. Ezekkel Peking viszonya ugyan ma általában jó, de vezetésük természetesen rokonszenvezik az etnikailag rokon, Kínában élő kisebbségekkel, és nem feltétlenül osztja azt a hivatalos pekingi beállítást, hogy muzulmán terroristákról van szó.
Nem kétséges, hogy a pekingi vezetés mindent meg fog tenni újabb incidensek elkerülése érdekében, mind biztonsági intézkedések, mind újabb gazdasági erőfeszítések, mind az etnikai kisebbségi területekre irányuló han betelepülés növelése révén. A kínai életszínvonal általános emelkedése azonban paradox módon éppen az utóbbit veszélyeztetheti: ha az etnikai feszültség nő, mind nehezebbé válhat rávenni a hanokat arra, hogy ezekre területekre költözzenek át.
Forrás: MTI/dpa/AFP/Reuters, nytimes.com
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
