Több rakétát lőtt ki és tovább fenyegetőzik Észak-Korea
hírösszefoglaló 2009. május 27. 11:30, utolsó frissítés: 15:58Hétfőn 20 kilotonnás, a Hirosimára ledobott bomba erejének megfelelő bombát robbantottak.
Újabb rövid hatótávolságú rakétát lőtt fel Észak-Korea szerdán. A sztálinista vezetésű Észak-Korea rakétakísérletek egész sorát végezte azóta, hogy hétfőn végrehajtotta második kísérleti atomrobbantását.
Az ország ugyanakkor hadüzenetnek tekinti,
hogy Dél-Korea csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elterjedését meggátló kezdeményezéshez (PSI) – közölte szerdán a kommunista ország hadserege. Phenjan a továbbiakban nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban megkötött fegyverszüneti megállapodást, miután az Egyesült Államok "beléptette dél-koreai bábjait" a kezdeményezésbe.
Egyúttal figyelmeztetett: azonnali "kemény katonai lépéseket tesz", ha Dél-Korea a PSI-re hivatkozva feltartóztat vagy megpróbál átkutatni észak-koreai hajókat. Ennek kapcsán hangsúlyozta: nem garantálja a jövőben a nyugati partjaihoz közelítő hajók biztonságát.
"Akik provokáltak bennünket, azoknak könyörtelen és elképzelhetetlen büntetéssel kell szembenézniük. Az imperialisták és a Ri Mjong Bak (dél-koreai elnök) körüli árulók hadiállapotba taszították a Koreai-félszigetet" – áll a kommünikében.
Szöul kedden jelentette be csatlakozását a PSI-hez, válaszul a hétfői észak-koreai rakétakísérletre. Korábban csak megfigyelői státussal rendelkezett a szervezetben,
hogy ne ingerelje az északi szomszédot.
Kedden két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki Észak-Korea keleti partvidékén, egy nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) is elítélt második kísérleti atomrobbantás és három rövid hatótávolságú rakéta kilövése után.
A testület hétfői nyilatkozatában megállapította: Phenjan egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el. A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelt kelet-ázsiai ország ellen. A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Az Interfax orosz hírügynökségnek egy moszkvai külügyi forrás úgy nyilatkozott, hogy "alighanem elkerülhetetlen" egy keményebb határozat elfogadása, mert a BT tekintélye forog kockán.
Elemzők azonban nem tartják valószínűnek,
hogy az Észak-Korea szoros szövetségesének számító és a BT-ben vétójoggal rendelkező Kína támogatna egy szigorúbb határozatot.
Barack Obama amerikai elnök a hétfői kísérleti atomrobbantás után úgy foglalt állást, hogy az észak-koreai atomfegyverprogram fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve. Phenjan válaszul a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség útján tudatta: álláspontja szerint az Egyesült Államok a januárban hivatalba lépett Obama elnöksége alatt is ellenséges maradt Phenjannal szemben, Észak-Korea hadserege és lakossága azonban teljesen felkészült egy esetleges "meggondolatlan" amerikai támadás visszaverésére.
Elemzők szerint Észak-Korea a vártnál hamarabb hajtotta végre második kísérleti atomrobbantását, hogy ezzel magára irányítsa az Obama-kormányzat figyelmét, és növelje a tétet az esetleges közvetlen észak-koreai-amerikai tárgyalásokon. A nukleáris kísérlet egyúttal erősítheti Kim Dzsong Il észak-koreai vezető hatalmi bázisát, és az észak-koreai belső utódlás előkészületeivel is összefügghet: a kényes időszakban el akarnak rettenteni minden külső beavatkozástól.
Az észak-koreai atomkísérlet nagy próbatétel Obama számára. A legnagyobb példányszámú napilap, a USA Today úgy fogalmazott: a nukleáris teszt
éppen olyan nemzetbiztonsági válsághelyzet,
amelynek bekövetkeztétől a választási kampányban óvtak Obama vetélytársai azzal kapcsolatban, ha a viszonylag tapasztalatlan afroamerikai politikus nyerné meg az elnökválasztást.
A konzervatív The Wall Street Journal szerkesztőségi cikkében arra emlékeztetett: Obama egyebek mellett azzal az ígérettel került be a Fehér Házba, hogy egy puhább, megértőbb diplomáciával nagyobb összefogást lehet elérni a világon a rosszindulatú államokkal szemben. Itt az idő és Észak-Korea esete, hogy Obama bebizonyítsa igazát – jegyezte meg a lap.
Az újság azt írta, hogy miután Phenjan áprilisban tesztelt egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, Obama arról beszélt, hogy "a szabályokat be kell tartani, azok megszegőit meg kell büntetni, a szavaknak jelenteniük kell valamit, a világnak össze kell fognia az ilyen fegyverek elterjedésének megakadályozására". Washington azonban még egy kötelező érvényű BT-határozat elfogadását sem tudta elérni az ENSZ-ben, be kellett érnie egy elnöki nyilatkozattal.
A The Washington Post kemény szankciókat sürgetett Észak-Korea ellen; a liberális lap szerint Obamának a lehető legkeményebb büntetőintézkedéseket kell kisajtolnia az ENSZ Biztonsági Tanácsából. A valóban kemény szankciók elfogadásának azonban nem fényesek az esélyei – állapította meg az újság.
A lap szerint az Obama-kormány egyet nem tehet, azt, amit Phenjan a robbantással elérni szándékozik, hogy Washington fordítson nagyobb figyelmet Észak-Koreára, kínáljon fel gazdasági és politikai kedvezményeket.
Ezt ugyanis már két amerikai adminisztráció próbálta
sikertelenül, de nem vezetett eredményre az amerikai katonai beavatkozással való fenyegetés vagy a tárgyalások elutasítása sem. A lap úgy látja: Obamának nem szabad válsághelyzetként vagy kiemelt fontosságú ügyként kezelnie Észak-Koreát, amelyet el kell szigetelni.
Az ABC News hírcsatorna megjegyezte: az Obama-adminisztrációban egyelőre nincs egyetértés arról, hogyan kezeljék Észak-Koreát és vezetőjét. A CNN szerint az atomkísérlet jelentősen visszaveti Obama azon törekvését, hogy közeledjen a kommunista országhoz. A CBS News úgy értékelte Phenjan magatartása alapján, hogy a közeljövőben el lehet felejteni bármilyen új tárgyalást.
A hétfőn végrehajtott második észak-koreai kísérleti atomrobbantás egyébként közel négyszer nagyobb volt, mint a 2006-os. Az orosz és a dél-koreai védelmi minisztérium szerint a felrobbantott atomeszköz 20 kilotonnás lehetett. Ez esetben a bomba robbanóereje nagyjából megfelelt a Hirosimára vagy Nagaszakira 1945-ben ledobott atombomba erejének.
Forrás: MTI, AFP, AP, Reuters, ITAR-TASZSZ
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
