Oroszország elismerheti Transznisztriát, ha a románbarátok kerülnek hatalomra
hírösszefoglaló 2009. április 09. 18:15, utolsó frissítés: 18:18Románia a felbujtó? Moldova Köztársaság kommunista vezetői Bukarestet vádolják. Románia bele kell nyugodjon: a szomszéd ország külön állam. A tüntető fiatalokat mindenki magukra hagyta.
Négy napja forrong Moldova Köztársaság: ellenzéki fiatalok a vasárnapi parlamenti választásokon aratott kommunista győzelem ellen tiltakoznak. Bár a kommunista kormány minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, hogy a diákok ismét tüntetni menjenek, szerdán Kisinyovban, a moldovai parlament épülete előtt ismét diáktömeg gyülekezett.
Csütörtökön nyugalom volt a fővárosban, ám a hírek szerint az ellenzék péntekre újabb tüntetést szervez a szerintük csalással elért választási eredmény elleni tiltakozásul.
Közben Romániában tanuló moldovai diákoknak szóló figyelmeztetés kering messengeren, hogy a húsvéti ünnepekre nem tanácsos hazautazniuk, mert nem engedik majd vissza a moldovai hatóságok.
A helyzet rosszabbodni fog
– jósolják az üzenet elindítói, hozzátéve, a román állampolgárok nem is léphetnek át a határon, és a televíziós adásokat és a mobiltelefon-hálózatok működését beszüntették Moldova Köztársaságban.
A moldovai kommunista hatalom elleni tüntetésekről részletesen beszámoltak a napilapok. Több újság is forradalomnak nevezi a kisinyovi kormányellenes tüntetéssorozatot. A román lapok kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. Maga az egész ellenzéki akció is nagyrészt interneten szerveződött.
Szerdán a Realitatea tévéadó arról adott hírt, egyetlen határátkelőn keresztül lehet közlekedni a román-moldáv határon, amelyet korábban a Moldovai Köztársaság hatóságai teljes mértékben lezártak. A hírtelevízió szerint a moldovai hatóságok csak szóban értesítették a román kollégáikat a be- és kiutazási tilalomról. A reggeli órákban mintegy 150 Romániában tanuló moldovai egyetemista tiltakozott Seculeninél amiatt, hogy nem térhetnek haza. A moldovai diákok a román himnuszt énekelték, és kommunistaellenes jelszavakat skandáltak.
A moldovai hatóságok végül megnyitották a seculeni határátkelőt, de csak azután, hogy Vladimir Voronin moldovai államfő bejelentette: vízumkényszert vezetnek be a román állampolgárokkal szemben. Voronin szerint “Románia mesterkedése miatt” törtek ki országában véres zavargások.
A román külügyminisztérium visszautasította és provokációnak minősítette a vádakat. "Elfogadhatatlan, hogy a kisinyovi kommunista hatalom
megpróbálja Romániára és a román állampolgárokra hárítani
a felelősséget a Moldovai Köztársaság belső problémáiért" – olvasható a tárca közleményében, amelyben Románia határozottan cáfolja, hogy beavatkozott volna Moldova belügyeibe.
Csütörtökön a moldovai kommunista hatalom ellen tüntetők "magányosságára" hívták fel a romániai napilapok. Moldova ma már senkié: Oroszországnak már nem kell, Európának nincs szüksége további "betegekre", Románia pedig túlzott óvatosságában maga sem tudja, miként cselekedjen – fejti ki a România Liberă, amely úgy véli: Bukarest nem akar közösséget vállalni az antikommunista tiltakozókkal, de nem kíván radikálisan elhatárolódni sem tőlük.
A szerző emlékeztet arra, hogy Adrian Năstase volt szociáldemokrata kormányfő 2003-ban még olyan jövőképet festett, amely szerint a "két román állam" a "német modell" szerint egyesülhet. Később Stanyiszlav Belkovszkij, a Moszkvai Nemzetstratégiai Intézet igazgatója olyan tervet ismertetett, amelynek értelmében a mai Moldova legnagyobb részét kitevő Besszarábiát visszaadnák Romániának, cserében viszont a Dnyeszteren túli terület önrendelkezési jogot kapna. Mára azonban kiderült: Moldova senkinek sem kell – állapítja meg a lap.
Alina Mungiu Pippidi, a romániai civil szféra meghatározó alakja ugyanebben a lapban elvárja a román diplomáciától, hogy "égjenek a telefonvonalak", az illetékesek hívják Brüsszelt, Bécset és Washington, hívják fel a figyelmet arra, hogy Kisinyovban választási csalás történt. A cikk írója szerint a Nyugat nemtörődömsége miatt fajulhatott idáig a helyzet.
Az Evenimentul Zilei fontosnak tartja, hogy a kisinyovi tüntetők követeléseit az Európai Unió is magává tegye. Máskülönben
a "twitter-forradalom" puszta esettanulmány,
kommunikáció-elméleti tankönyvekbe illő "érdekes példa" marad csupán, nem lesz egyéb, mint az orosz befolyási övezetben lévő kis ország történetének egyik zűrzavaros epizódja – állapítja meg a szerző.
A Cotidianul is a kisinyovi tüntetők magányosságára hívja fel a figyelmet. Úgy fogalmaz: csak az amerikaiak engedték meg maguknak, hogy kétségbe vonják a moldovai választások tisztaságát, az Európai Unió minden további nélkül "lenyelte" a dolgot, Bukarest pedig úgy fél, mint a tűztől, hogy kimondja a "csalás" szót a moldovai választásokkal kapcsolatban.
A moldovai központi választási bizottság beleegyezett abba, hogy a hét végi parlamenti választásokon vesztes ellenzéki pártok ellenőrizhessék a szavazók listáit – jelentette be csütörtökön az egyik ellenzéki párt, a Mi Moldovánk szóvivője. Az ellenzék az elmúlt napokban többféle követeléssel is előállt a hét végén megtartott parlamenti választásokkal kapcsolatban. Szerették volna még, hogy számolják újra a szavazatokat, mert csalást sejtettek, de a választási bizottság ezt szerdán elutasította.
A moldovai Liberális Párt a tüntetéseken történt erőszakos cselekményekre utalva arra kéri az Európai Uniót és az Európa Tanácsot: menesszen küldöttséget a Moldovai Köztársaságba annak kivizsgálására, hogy
mi történt Chisinauban április 7-8-án.
A keddi tüntetésekkor mintegy 270 ember sérült meg. Közel kétszáz rendbontót őrizetbe vettek; fosztogatással, huliganizmussal, lopással vagy rablással gyanúsítják őket. Az ellenzék szerint beépített provokátorok állnak emögött.
A moldovai főügyészség szerdán "államcsínykísérlet" címén eljárást indított a fővárost megrázó erőszakos cselekmények miatt – jelentette be Valeriu Gorbulia főügyész. A vizsgálat során az ügyészségnek meg kell állapítania, kik vettek részt az akár 25 évi börtönbüntetéssel is sújtható bűncselekményekben – tette hozzá Gorbulia. Voronin figyelmeztette a tüntetőket, hogy erőt fognak alkalmazni velük szemben, ha megismétlődnek a zavargások Kisinyovban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön is gyakorlatilag megismételte olyan értelmű nyilatkozatait, miszerint a “zavargások” mögött Moldova szuverenitását aláásni akaró, a Romániával egyesülni szándékozó erők állnak.“ Kijelentette, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak nem szabad olyan helyzetbe hoznia a volt szovjet tagköztársaságokat, hogy dönteniük kelljen, kit választanak szövetségesnek, mert ez befolyási övezetekért folyó harchoz vezetne. Lavrov megismételte: Moszkvát aggasztja az, hogy
a moldovai tiltakozásokon feltűntek a román zászlók.
Ez szerinte arról tanúskodik, hogy a rendbontókat a moldovai államiság lerombolásának rögeszméje hajtja. Lavrov szerint Oroszország felhívta erre az Európai Unió figyelmét, és Brüsszel biztosította arról, hogy teljes komolysággal kezeli a helyzetet.
Az orosz külügyminiszter szerint a moldovai események megnehezítik a Dnyeszter menti rendezést. "A Dnyeszter mentiek régen és jogosan vetették fel azt, hogy készek egységes moldovai államban élni, de ha az ország elveszíti identitását, maguk fognak dönteni arról, mit tegyenek" – mondta a külügyminiszter.
Ha Kisinyovban a románbarát oldal jut kormányra, Oroszország megfontolja, hogy elismerje Transznisztria függetlenségét – fenyegetőzött Konstantin Zatulin, a duma FÁK-államokkal való kapcsolattartásért felelős bizottságának elnökhelyettese. Megismételte azt az orosz álláspontot is, miszerint – néhány szabálytalanság mellett – a moldovai választások eredménye a nép akaratát tükrözi.
Andrei Neguşă, Moldova moszkvai nagykövete szerint országának bizonyítékai is vannak arra az állításra, miszerint
Románia áll a fővárosban kirobbant tüntetések hátterében.
A nagykövet szerint az olyan kijelentések, miszerint két román állam létezik, és Moldova a második román állam, érzelmeket szítanak, és negatívan befolyásolják Kisinyov és Bukarest kapcsolatát.
Elemzők szerint Romániának ezekkel a vádakkal szemben nincs más opciója, mint az, hogy továbbra is szorgalmazza a szomszédja nyitását az Európai Unió felé, anélkül, hogy az unionista erőket bátorítaná. Filip Teodorescu nagykövet kitoloncolása kemény lépés Moldova részéről Cornel Codiţă, a Spiru Haret egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint. Mégis, a diplomáciai erőfeszítések az EU-val való közös álláspont kialakítására kell irányuljanak Moldovával kapcsolatban. Armand Goşu történész szerint a történelmi múlthoz kötődő terveknek nincs jövőjük, el kell fogadni, hogy Románia és Moldova Köztársaság két külön állam.
Traian Băsescu államelnök, Emil Boc kormányfő, Cristian Diaconescu külügyminiszter és a titkosszolgálatok képviselői tanácskoztak a kialakult helyzetről. Moldova a nagykövetet és román újságírókat is kiutasított területéről. Diaconescu azt nyilatkozta, a vízumkötelesség bevezetése a román állampolgárokkal szemben diszkriminatórikus intézkedés, amely megszegi a Moldova és az EU közötti korábbi megállapodásokat. Románia értesítette ezügyben az Európai Bizottságot is. Leszögezte ugyanakkor, hogy Románia továbbra is támogatja szomszédja közeledését az EU-hoz.
Forrás: realitatea.net, MTI, Reuters, dpa, AFP, AP, ITAR-TASZSZ
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
