Fellelkesítette az amerikaiakat Obama helyzetértékelő beszéde
hírösszefoglaló 2009. február 26. 09:43, utolsó frissítés: 09:43Karizmatikus indiai-amerikai kihívója lehet négy év múlva az első afroamerikai elnöknek. A republikánus Bobby Jindal szerint Obama terve növeli az állam szerepét és az adókat.
Az Egyesült Államok nehéz időket él át, de fel fog épülni a gazdasági válságból, és erősebb lesz, mint valaha – ezt az üzenetet fogalmazta meg Barack Obama amerikai elnök első országos helyzetértékelő beszédében helyi idő szerint kedd este a washingtoni kongresszus két házának összevont ülésén.
A második világháború óta létező hagyomány szerint az amerikai elnökök a beiktatás utáni hetekben nagyívű beszédet intéznek az országhoz. Obama biztosította az amerikaiakat: a gazdasági nehézségek nem gátolják meg abban, hogy elérje hosszú távú céljait, közöttük az egészségügyi és az oktatási reform végrehajtását, alternatív energiaforrások fejlesztését.
>> Obama beszéde a CNN-en >>
Beszédét többször álló tapssal szakította meg a törvényhozás. Obama eddigi elnöki működését a The New York Times/CBS News aznap ismertetett felmérése szerint az amerikaiak 63 százaléka helyesli, ez 10 ponttal magasabb, mint amennyit George Bush vagy Bill Clinton kapott elnöksége elején.
Obama leszögezte, kormánya gyors és határozott lépéseket tesz a válság megoldására, kiemelte a jegybank szerepét betöltő Fed lépéseit a fogyasztói hiteláramlás felélesztésére. Beszélt a gazdasági ösztönző csomagról, a bankok és a jelzálogválság folytán bajba került háztulajdonosok megmentéséről, valamint
az 1,3 billió dolláros államháztartási hiány
lefaragásáról. Ez utóbbit a felére tervezi csökkenteni 2013-ra, mint mondta, a költségvetést sorról sorra átnézik a pazarló és haszontalan programok megszüntetése érdekében.
Közvetve többször bírálta elődje politikáját. Leszögezte, "felelősséggel befejezi" az iraki háborút, megszünteti a gazdagoknak nyújtott adócsökkentéseket, véget vet a tékozló költekezésnek, a szabályozási hézagoknak és a hosszú távú pénzügyi tervezés hiányának. Újfent kifejtette: az országnak az ideológiai ellentéteket félretéve kell megbirkóznia a nehéz időkkel. Azt mondta, kormányának gazdálkodása nem fog megoldani minden problémát,
a demokratáknak és a republikánusoknak is áldozatokat kell hozniuk.
Azt is közölte, országa együttműködik a vezető gazdaságok G20-as csoportjával a protekcionista kereskedelmi politika terjedésének megelőzésére.
Obama 50 perces beszédében azt is leszögezte, az Egyesült Államok szakít a terroristagyanús személyek vallatásával kapcsolatos Bush-politikával, "az Egyesült Államok nem alkalmaz kínzást". A fogságban levő terroristák ügyében gyors és határozott igazságszolgáltatást sürgetett. A guantánamói börtöntábor bezárása erősebbé fogja tenni Amerikát – fogalmazott.
Új republikánus sztár bírálja Obamát
A Republikánus Párt nevében, Obama beszéde után mondott tévés válaszában Bobby Jindal louisianai kormányzó azt mondta: azok, akik túlélték a Katrina hurrikánt, kételkednek abban, hogy a kormány képes megmenteni Amerikát a gazdasági viharoktól. A karizmatikus Jindal, a republikánusok új sztárja, aki a 2012-es elnökválasztáson Obama kihívója lehet – egyébként ő az első indiai amerikai, egyben legfiatalabb, 37 éves kormányzó – azt mondta: pártja kész együttműködni az elnökkel a gazdasági válság leküzdésében, de Obama kilábalási terve csak növeli az állam szerepét, az adókat, és adóssággal terheli meg a jövőbeni nemzedékeket.
Felelőtlenséggel vádolta meg a demokratákat az óriási költekezéseket előirányzó ösztönző csomag elfogadása miatt. Kijelentette, hogy a republikánusok elvesztették az amerikaiak bizalmát, de annak visszaszerzésére törekednek.
Obama nagyívű helyzetértékelő beszéde fellelkesítette az amerikaiakat, 85 százalékuk optimistábbnak érzi magát – derült ki a CNN hírtelevízió gyorsfelméréséből. A megkérdezetteknek csak 11 százaléka mondta, hogy kevésbé bizakodó.
A hírelemzők között egyetértés mutatkozott: Obama kevésbé törődött azzal, hogy tökéletes szónoklatot mondjon, inkább az volt a fő célja, hogy megszólítsa a recesszióval küzdő amerikaiakat. Nem hirdetett friss célokat, de elképzeléseinek új lendületet adott, és optimizmust sugárzott a válság miatti lehangoltságban.
A The Wall Street Journal megjegyezte, Obama egyszerre akart realista és reménykeltő lenni. A The Washington Post szerint az elnök kerülte a magasztos szónoki fordulatokat, alapvetően derűlátó volt. David Gergen, a CNN vezető politikai elemzője 5-ösre értékelte az elnök beszédének "politikai hatását", magát a beszédet viszont csak négyesre. "Lelkesítő volt (...) a legambiciózusabb beszéd, amelyet évtizedek óta elnöktől hallani lehetett" – mondta, s hozzátette, Obama világosan fogalmazott, beszéde végéig kerülte a magasan szárnyaló gondolatokat. A The New York Times azt emelte ki: Obama szavai néha nyersek voltak, mégis optimizmussal, sőt humorral voltak telítve.
Obama nem vesztegeti az időt
Obama szakított az előző kormányzat egypólusú világrendet hirdető (és csődöt mondott) ideológiájával. Bár kormányának számos posztja még mindig betöltetlen, az új amerikai elnök nem vesztegeti az idejét. A beiktatása után eltelt bő egy hónapban emberei máris tettekkel igazolták, hogy komolyan gondolják a washingtoni külpolitika új szellemiségét, a többi állam – elsősorban Oroszország, Kína és az EU – partnerként való kezelését.
A legfrissebb példát a külügyminiszter kelet-ázsiai körútja szolgáltatta. Hillary Clinton frappáns eszközhöz nyúlt, amikor Wen Jiabao kínai kormányfővel találkozva az eszmecsere kezdetén egy ókori kínai filozófust idézett. "Akik egy csónakban eveznek, azoknak békében kell átkelniük a folyón". Wen elismerő mosollyal nyugtázta az amerikai vendég jártasságát a kínai filozófiában, s a maga részéről egy másik kínai bölcsességgel válaszolt: az előrelépés záloga az összefogás.
Clinton és főnöke kétségkívül új korszakot akar nyitni a Kínához fűződő viszonyban. Washington és Peking már nem riválisai, hanem partnerei egymásnak – ez volt Hillary látogatásának végkicsengése. Hogy a vizit során a vendég még egy mellékmondatban sem tért ki az emberi jogok kínai helyzetére (amely korábban személyesen is vesszőparipája volt az egykori first ladynek), az a washingtoni diplomácia új keletű pragmatizmusát bizonyítja megfigyelők szemében.
Ugyanakkor az emberi jogok helyzetét értékelő éves jelentésben már bírálta Kínát, sőt Oroszországot is megpirongatja, mondván, hogy a polgári szabadságjogok "ostrom alatt" vannak. Bírálja Moszkvát amiatt is, hogy a tavaly nyári grúziai háború súlyos civil áldozatokat követelt.
Kínában továbbra is rossz, sőt egyes területeken tovább romlott az emberi jogok helyzete a jelentés szerint. A kínai kormány fokozta a másként gondolkodók, kérvényezők, emberi jogvédők és védőügyvédek bebörtönzését és zaklatását" – áll a dokumentumban. A többi súlyos emberi jogi visszaélés között szerepelnek a bírósági ítélet nélküli kivégzések, foglyok megkínzása, vallomások kikényszerítése, valamint a kényszermunka alkalmazása.
Új hang a Közel-Keleten
Az Obama-kormányzat új hangot üt meg a közel- és közép-keleti válsággócok vonatkozásában is. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a múlt héten Damaszkuszban tárgyalt; ilyen szintű látogatásra négy éve nem volt példa, miután Washington 2005 februárjában hazahívta damaszkuszi nagykövetét, és a kétoldalú viszony hőfoka fagypontra süllyedt.
Kerry damaszkuszi vizitje előtt pár nappal járt Afganisztánban Richard Holbrooke. Obama afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja "őszinte, nyílt és baráti" megbeszéléseket folytatott Hamid Karzai elnökkel, ám ezekről nem adtak ki közleményt. Ez a körülmény – no meg a terrorizmus ellen az afgán hegyek között is folyó amerikai harc stratégiájának február elején elrendelt felülvizsgálata – azt a gyanút erősítette megfigyelőkben, hogy Washington igen elégedetlen a Karzai-kormány hétévi mérlegével.
Obama és stábja elsősorban azt kifogásolja, hogy virágzik a korrupció, a fővároson kívül szinte nem működik a kormányzati rendszer, és változatlanul folyik a kábítószer-termelés, valamint -kereskedelem. (Hillary Clinton külügyminiszter a hónap elején "narkóállamnak" nevezte Afganisztánt.)
Ennek fényében elemzők azt gyanítják, hogy az augusztus 20-ra kitűzött elnökválasztáson Karzai az amerikaiak politikai támogatása nélkül fog harcba szállni. Így pedig könnyen megeshet, hogy vetélytársa, a szintén nyugati egyetemeken végzett Anvar ul-Hak Ahadi kerül ki győztesen a vetélkedésből. A közgazdász professzor és egykori pénzügyminiszter egy február 23-án adott interjúban nemcsak tárgyalásokat helyezett kilátásba a kormányellenes tálib lázadókkal, de hajlandónak mutatkozott arra is, hogy teljesítse bizonyos "ésszerű követeléseiket".
A pastu törzshöz tartozó Ahadi (a tálibok túlnyomó része szintén pastu) közölte: megválasztása esetén arra fogja ösztönözni a tálibokat, hogy vegyenek részt a közvetlen parlamenti választásokon. Az annak nyomán megalakuló kormány szerinte "toleráns iszlám adminisztráció" lenne, amely megengedné a nőknek, hogy munkát vállaljanak, tanuljanak és szavazzanak.
Forrás: MTI a Reuters alapján, Dorogman László/MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
