Mumbai terror: "ez volt az indiai szeptember 11."
hírösszefoglaló 2008. december 02. 13:09, utolsó frissítés: 10:57A megszállott nézőközönség teszi azzá a terroristákat, amivé azok haláluk előtt válni akarnak: a támadás mögötti rációt a politikusok, a média és az elemzők "szállítják".
A Le Figaro című konzervatív párizsi lap úgy vélte, a Mumbai ellen elkövetett, 188 halálos áldozatot követelő terrortámadások az al-Kaida kézjegyét viselik magukon: "Bombayt szemelték ki, mert a várost India New Yorkjának nevezik. Bombayjel együtt a modern Indiát, ezt a gazdaságilag nagyon sikeres demokráciát akarják káoszba sodorni. A helyi sajtó párhuzamokat von a mostani támadások és a manhattani ikertornyok lerombolása között.
A Bombay elleni támadással a terroristák talán abban is reménykedtek, hogy a pakisztáni demokratikus kormányt is eltalálják. India szeptember 11-ével mindenekelőtt és első ízben Barack Obama megválasztott amerikai elnök ellen intéznek kihívást, mivel Obama azt ígérte, hogy a terroristákat nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is legyűrik".
Az összes támadást nem több mint tíz fegyveres követte el. További helyeket is terveztek megtámadni Mumbaiban.
Chatham House: beköszöntött a celebrity-terrorizmus kora
A halottak és a sebesültek számától függetlenül elsősorban a világmédia, a világpolitika és a világközvélemény azonnali, "lehetőség szerint szélsőséges" reakciója volt az indiai Mumbaiban elkövetett terrortámadás célja, és ebből a szempontból az akciót a terroristák "igen jelentős sikerének" kell tekinteni – áll az egyik vezető londoni stratégiai kutatóintézet elemzésében.
Paul Cornish, a Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) nemzetközi biztonságpolitikai kutatási programjának az igazgatója elemzésében azt írta: a támadásról szóló beszámolók az első pillanattól fogva "a telítettségig átitatták" a világmédia híradásait, perceken belül vértócsák, égő szállodák, távoli célpontokra tüzelő indiai mesterlövészek, a terroristákat ábrázoló zártláncú kamerafelvételek jelentek meg a tévéképernyőkön.
Az akció minden részletét terrorizmus-szakértők boncolgatták, "Kalasnyikov", "al-Kaida", "a Nyugat elleni globális szent háború" kifejezések sorjáztak. Cornish elemzése szerint a terrorizmusnak pontosan ez a működési módszere: a terrorakciót mindig ki kell egészítenie az arra adott reakciónak, mert "így lesz teljes a kép".
A Chatham House vezető szakértője szerint azonban a mumbai támadásban – minden szörnyűségével együtt – valójában jóval kevesebb lehetett a tartalmi elem, mint ahogy az a híradásokat figyelők szemében feltűnhetett.
A rajtaütést például nyilván előre kitervelték, de a hírekben szereplő "katonai stílusú tervezésre" talán mégsem volt szükség fegyvertelen, gyanútlan polgári személyek halomra gyilkolásához zsúfolt pályaudvarokon és éttermekben. A támadás vezérlő motívumai közül emellett hiányozhatott "a küldetés", "az ügy", "a vízió" is, de a terroristák számíthattak arra, hogy a világmédia és "a nemzetközi terrorizmus-elemző ipar" igen gyorsan betölti helyettük ezt az űrt – áll a vezető londoni stratégiai kutatóközpont elemzésében.
>> Mumbai a terrortámadás után [bbc-fotók] >>
>> Terrortámadás-kronológia [bbc] >>
Ha ez így van, Mumbai valami olyasmit jelképezhet, ami "a globális dzsihádnál" is sokkal aggasztóbb. A világ elérkezhetett ugyanis oda, hogy önmagukat radikalizáló, "szociopata" egyének laza szerveződést alkotva, néhány ezer dollárból megfelelően felfegyverkezve és felszerelkezve alapszintű akciótervet dolgoznak ki, és ennek alapján adnak erőszakos kifejezést általános elégedetlenségüknek.
Ezek az emberek egyszerűen csak azért hajtanak végre terrorcselekményt, mert képesek rá, "a nézőközönség pedig a nevükben kitalálja hozzá a rációt" – áll az elemzésben. Cornish professzor szerint elérkezett a "celebrity-terrorizmus" kora, amelyben "a megszállott nézőközönség teszi azzá" a terroristákat, amivé azok haláluk előtt válni akarnak, függetlenül erkölcsi érzékük romlottságától, torzult világnézetüktől, tehetségtelenségüktől és sérelmeik eltúlzott mivoltától.
Pakisztáni tettesek
A Laskar-e-Taiba (Igazak Hadserege) pakisztáni szélsőséges szervezet tagjai követték el a mumbai terrortámadásokat – jelentette ki vasárnap egy magas rangú mumbai rendőrtiszt. A támadók a szervezeten belül "egy radikális csoportból" kerültek ki - mondta sajtóértekezletén Rakes Maria bűnügyi főfelügyelő.
Ezt megelőzően több indiai lap titkosszolgálati körökre hivatkozva közölte: a mészárlás egyetlen túlélő támadója, az elfogott Adzsmal Amir Kamal kihallgatásakor azt vallotta, hogy a támadók mind pakisztáni állampolgárok voltak. A 21 éves fiatalember elmondta, mindegyiküket a Laskar-e-Taiba képezte ki.
A vádra, miszerint az elkövetők pakisztániak voltak, Indiának bizonyítékot kell szolgáltatnia – jelentette ki kedden a pakisztáni miniszterelnök, Juszuf Raza Gilani. India 50 terrorista, többek között a Laskar-e-Taiba vezetőjének, Háfiz Szájednek a kiadását követeli Pakisztántól.
A békefolyamat is veszélybe kerül
A merényletek feltételezett pakisztáni háttere miatt az indiai kormány a Pakisztánnal való békefolyamat felfüggesztésére is készül a PTI hivatalos indiai hírügynökség szerint. A PTI névtelenséget kérő hivatalos személyekre hivatkozva írta: a kabinetet, beleértve Manmohan Szingh kormányfőt megdöbbentették az események, mert úgy érzik: "Pakisztán nem tartotta meg a legmagasabb szinten tett ígéretét arra vonatkozóan, hogy véget vet az India ellen irányuló terrorizmusnak."
A terrortámadás miatt benyújtotta lemondását az indiai belügyminiszter. Sivradzs Patil közölte, hogy erkölcsi felelősséget vállal a történtekért. A minisztert a sajtóban leginkább azért érték bírálatok, mert nem tudta szavatolni a belbiztonságot, csődöt mondott a hírszerzés, valamint a belbiztonsági erők későn reagáltak a terrortámadásokra. Az NDTV híradása szerint ugyancsak lemondott a mumbai merényletek nyomán M. K. Narajanan nemzetbiztonsági tanácsadó. Szingh egyik tanácsadója hozzátette, hogy más magas rangú kormánytisztviselők távozása is várható a történtek miatt.
Kasmíri szálak: a Laskar-e-Taibáról
A Laskar-e-Taiba Kasmír függetlenségéért harcol. 1986-ban jött létre az India és Pakisztán között vitatott határtérségben, amely már több mint fél évszázada feszültség forrása a két dél-ázsiai ország között. A lázadószervezetet hat éve mindkét országban betiltották. Az indiai hatóságok úgy tartják, hogy az iszlamista szervezetet a pakisztáni hírszerzés hozta létre az India elleni titkos háború megvívásának támogatására, Kasmír elszakítása érdekében.
A mozgalom azt állítja, hogy Kasmír indiai "megszállása" és az indiai muzulmán kisebbség "üldöztetése" ellen harcol. A szervezet tagadja, hogy köze lett volna a merényletekhez, de a jelek szerint egyre többen értenek egyet abban, hogy a terrortámadások szálai mégis hozzá vezetnek.
India és Pakisztán már három háborút vívott egymással 1947-es függetlenné válásuk óta, közülük kettőt Kasmír miatt. Kasmír indiai részén csaknem két évtizede fegyveres muzulmán felkelés kezdődött az indiai uralom ellen, az erőszakos cselekmények azóta több mint 47 ezer halálos áldozatot követeltek. India régóta azzal vádolja Pakisztánt, hogy fegyverrel és pénzzel támogatja a lázadókat, amit Iszlámábád tagad.
A mumbai merényletek után a himalájai terület indiai ellenőrzésű részén élőknek rossz az előérzete. Az egyik merénylő ugyanis azt sejtette, hogy részben a Kasmír indiai részén élő muzulmánokkal szembeni bánásmód késztette őket a vérengzésre. "Tudják Önök, hogy hány embert öltek meg Kasmírban?" – kérdezte a férfi a terrortámadások idején az egyik televíziónak adott nyilatkozatában.
Dél-Ázsia országaiban sokan hevesen tiltakoznak a Kasmír indiai részén élő muzulmán hittestvéreinek helyzete miatt. Emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International pedig bírálták Indiát amiatt, hogy szerintük túl széles jogkörökkel ruházta fel a térségben állomásozó biztonsági erőit, míg ez utóbbiakat azzal vádolták, hogy kínzástól sem riadnak vissza a kasmíri muzulmán fegyveres felkelés felszámolása érdekében.
Tahir Mohiudin kasmíri politikai elemző úgy véli, hogy a mumbai merényletek kisiklathatják a 2004-ben kezdődött indiai-pakisztáni békefolyamatot. Mohiudin szerint az indiai Kasmír lakosságát elszomorították az "esztelen és ostoba" mumbai merényletek, mert a helyiek tudják, hogy végül ők isszák meg a levét annak, ha megszakad a békefolyamat.
Mirvaiz Umar Faruk kasmíri politikus, aki a terület Indiától és Pakisztántól való függetlenségének híve, felszólította a sajtót, hogy ne kösse össze politikai küzdelmüket a mumbai merényletekkel, mert a függetlenség hívei nem helyeslik ártatlan emberek meggyilkolását.
Forrás: MTI, AP, AFP, Reuters, dpa
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
