Miért nem gazemberek a lobbisták?
2008. október 16. 15:26, utolsó frissítés: 15:17Winkler Gyula EP-képviselő és Kovács Richárd asszisztens arról, hogy hogyan működik az érdekérvényesítés az EP folyosóin.
Miért kap negatív értelmet a “lobbi” kifejezés? Egyáltalán milyen célt szolgál a lobbizás az Európai Unióban? Kovács Richárd, Sógor Csaba EP-képviselő asszisztense és Winkler Gyula EP-képviselő válaszol.
Először azonban néhány szó a lobbi kifejezés eredetéről: ez angolul előcsarnokot jelent, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának folyosóira, előcsarnokára utal. Itt győzködték a képviselőket, hogy az érdekeltek számára kedvező törvényeket és rendelkezéseket fogadjanak el. A lobbizás tulajdonképpen döntésbefolyásolás, mai értelemben a törvényhozói és a végrehajtói hatalom képviselőinek, szabályozott keretek közötti meggyőzése egy gazdasági vagy társadalmi szervezet, csoport érdekeinek érvényesítésére.
“A lobbistákat érdekeltség és nemzetiség vagy hovatartozás szerint lehet megkülönböztetni” – mondja Kovács Richárd. “Az Európai Parlamentben például nagyon sok keleti – például iráni vagy koreai – lobbistát látni. Kína viszont egyáltalán nem látszik: szerintem Kínának nem olyan fontos az Európai Unió”. Az amerikai lobbizók sem hiányoznak: az American Chamber of Commerce mellett az IBM, a Microsoft és a Google is intenzíven követik és próbálják befolyásolni az eseményeket.
“Ezek azok a lobbisták, akik ráállnak egy témára, és akár 10 éve azzal a témával foglalkoznak. Így egy ma születendő normával, irányelvvel kapcsolatban már azt is tudják, hogy milyen hatása lesz ha így, vagy úgy lép érvénybe” – mondja Kovács. “Akkor ők jönnek egy anyaggal, és ha van rá kedve az embernek, akkor meghallgatja őket. Persze az általuk mondottakat mindig annak a függvényében kell értelmezni hogy kinek a lobbistái:
nem szabad mindig csak egy lobbistára hallgatni,
érdemes az ellenkező oldalról is meghallgatni valakit.” Az unióban lobbizó szervezetek között közügyi tanácsadók, vállalati lobbirészlegek, nem kormányzati szervezetek, elemző központok, kereskedelmi szövetségek, szakszervezetek, nemzetközi szervezetek, városok és régiók képviseletei is megjelennek. A lobbitevékenységet folytató szervezetek több mint fele üzleti érdekeltségű társaságok, egyharmaduk civil érdekeket képviselő nem kormányzati szervezetek.
A lobbistáknak akkreditáltatniuk kell magukat, és tiszteletben kell tartaniuk az EP magatartási kódexében lefektetett szabályokat. Egy érdekképviseleti szervezet legfeljebb négy lobbistát küldhet, jelenleg az Európai Parlamentben 4750 akkreditált döntésbefolyásolót tartanak nyilván. Brüsszelben viszont becslések szerint 15-20 ezer lobbista van, ami jóval alulmarad a washingtoni adatokkal szemben, ahol 2005-ben már 35 ezer lobbizót tartottak nyilván.
Több kötelezettségük van a lobbizóknak: nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen érdeket vagy érdekeket képviselnek a parlamenti képviselőkkel, a képviselők alkalmazottaival vagy a parlament tisztviselőivel fenntartott kapcsolatuk során,
tartózkodnak továbbá a tisztességtelen információszerzéstől,
valamint a harmadik felekkel való kapcsolataikban nem hivatkoznak a parlamenttel fennálló hivatalos kapcsolatra. Tilos emellett a parlamenttől szerzett dokumentumok másolatait anyagi haszon fejében harmadik félnek továbbadni.
“Mindenkinek más színű kártyája van, így meg lehet különböztetni hogy ki a képviselő, az asszisztens, a lobbista, a long term vagy a short term bedolgozó” – így az asszisztens. “A lobbistáknak barna színű belépőkártyájuk van, és előforul, hogy az emberek nem szívesen állnak le beszélgetni ilyen kártyás emberrel. Van egy belső házszabály, hogy láthatóan kell hordani ezt a kártyát, ugyanis vannak biztonsági őrök a ház különböző pontjain, így nagyon könnyű betájolni hogy éppen kivel állsz le beszélgetni.”
Az Amerikai Egyesült Államokban 1946 óta törvény szabályozza a lobbizást. Az EP-ben ez még nem szabályozott törvény által, ezért nem válik el élesen a korrupciótól. “Az Egyesült Államokbeli példa nem alkalmazható az EU egyetlen tagállamában sem” – magyarázza Winkler Gyula EP-képviselő. Mindez azért, mert az Egyesült Államokban egy teljesen különböző kampányfinanszírozási rendszer van érvényben, mint Európa bármely országában.
“A lobbisták nem rossz emberek, a legtöbb lobbista megbízható, komoly. Vannak persze köztük gazemberek úgy, ahogy a társadalomban mindenhol vannak gazemberek, de
a lobbisták általában jó fejek,
szeretjük őket, mert ők rá vannak állva egy bizonyos témára. Nyilván a lobbitevékenység nem egy önzetlen tevékenység, mindenkinek megvan a kemény gazdasági célkitűzése akár érdekcsoportról, akár országos érdekről van szó” – így Winkler.
Romániát promováló és a kelet-európai új tagállamokat promováló lobbitevékenységre a “gyatra” jelző a legmegfelelőbb. Így nem marad más, mint
elsősorban a hazai információkra támaszkodni, amelyeket akár a minisztériumon, akár a képviselőkön keresztül szerez be például Winkler Gyula is.
De mi kell ahhoz, hogy lobbiszervezetek gombamód szaporodjanak? “Ehhez annak a felismerése szükséges, hogy létezik egy új helyzet. Ebben az új helyzetben mi nem tudunk nyertesek lenni hogyha állandóan azzal foglalkozunk, hogy otthon a saját pozíciónkat próbáljuk megvédeni és a saját területünkön próbálunk tovább üzletelni, miközben azon siránkozunk, hogy hát az egységes piac azt eredményezte, hogy mások jönnek velünk versenyezni, otthon. Nekünk is ki kell mozdulni.”
A képviselő tovább vitte gondolatát, miszerint nem érdemes sokáig a védekező felállást folytatni: fel kell ismerni, hogy megfelelő versenyképességgel mi is nyerhetünk ott ahol a multik nyernek. Fel kell ismerni az új lehetőségeket ezeknek a kis szervezetnek is, ám
egyedül nem tudnak érvényesülni az EU-ban,
ehhez kell az érdekképviselet, a lobbiszervezetek. A szakmán belül olyan sztereotípiák keringtek, miszerint minden érdek ami a franciáknak megfelel az a románoknak is megfelel. “Ez nem így van. Sokszor tapasztaltuk, hogy gazdasági struktúránkból közelebb állunk a német, mintsem a francia vagy északi országok lobbijához.
“Kemény ipari szektor van a németeknél és a nálunk is. Ezért sokkal szívesebben állunk szóba német lobbicsoporttal akikről azt feltételezem, hogy olyan érdekeket támogat, amely megfelelő, jó hatással lesznek az erdélyi gazdaságra, az erdélyi iparra is” – fejtegeti Winkler.
Az anyag elhangzott az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsorában.
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
