Politikai földrengésveszély Ukrajnában
2008. szeptember 23. 13:48, utolsó frissítés: 2008. szeptember 22. 18:53A kaukázusi válság kirobbanásához hasonló körülmények: adott egy belpolitikailag megosztott ország, két befolyásoló nagyhatalom és egy elégedetlen kisebbség.
Ukrajnában már rég elhalt a 2004-es narancsos forradalmat kísérő örömünnep zaja. Hivatalosan is szétesett a Nyugat-barát pártok kormánykoalíciója, és jó esély van rá, hogy – alig egy évvel az előző után – hamarosan új választásokat írnak ki.
A politikai káosz legutóbbi fordulatai jól tükrözik az Ukrajnában régóta fennálló, hagyományos törésvonalakat, ám az orosz-grúz háború nyomán különösképpen reflektorfénybe kerültek – írta elemzésében a Newsweek. A kaukázusi válság idején az Ukrajna nyugati területein élő lakosság 51 százaléka Tbiliszi pártját fogta, míg a keleti térségben 56 százalék Moszkvával szimpatizált. A parlamentben is hasonlóan
éles volt a megosztottság:
az egyik csoport büszkén feszített a grúz zászló előtt, egy másik csoport viszont egyenesen azt javasolta, hogy Kijev ismerje el Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.
Jóllehet ez a fajta megosztottság közel sem új keletű abban az országban, ahol a pápát elismerő görög ortodox egyház mellett nem kevesebb mint további három ortodox egyház működik, az augusztusi kaukázusi válság ezúttal rendkívüli következményekkel járó politikai földrengést okozhat Ukrajnában.
Az ukrán választók több mint kétharmada – függetlenül attól, hogy az ország keleti, nyugati vagy középső területéről van-e szó –
támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást,
egyidejűleg pedig fontosnak tartja a szoros és baráti kapcsolatok fenntartását Oroszországgal. Az ukrán NATO-tagság kétségtelenül ellehetetlenítené ez utóbbi törekvést, és ezzel Julija Timosenko kormányfő is tisztában van.
Jóllehet Timosenko az amerikai Foreign Affairs folyóiratban megjelent cikkében Oroszország elszigetelésére és féken tartására szólított fel, illetve aláírt egy petíciót az ukrán NATO-tagság támogatására, a kormányfőt mindenképpen pragmatikus politikusnak kell tekinteni, aki tudatában van Ukrajna helyzetének és nemzetközi környezete összetettségének.
Viktor Juscsenko elnök ugyanakkor jelezte, hogy eltökélt 2010-es újraválasztása mellett, és kampányát arra az ígéretre alapozza, hogy a Nyugat irányába terelné Ukrajnát Oroszországgal szemben; a semlegesség szerinte szóba sem jöhet Ukrajna számára. Juscsenko ellentmondást nem tűrő irányvonalat vázolt fel
a Krímmel kapcsolatban is,
ahol az orosz fekete-tengeri flotta bérel haditámaszpontot. Azok az orosz hadihajók, amelyeket Moszkva Grúziával szemben mozgósított, éppen a szevasztopoli bázison állomásoznak. Juscsenko elrendelte, hogy Oroszországnak előre tájékoztatni kell Ukrajnát a fekete-tengeri flottával kapcsolatos szándékairól, illetve közölnie kell, milyen fegyverzettel vannak felszerelve hajói, amikor átlépik a két ország közti tengeri határt.
Nem kizárt, hogy az oroszok erre válaszul tesznek majd némi jelképes engedményt, ám az teljesen elképzelhetetlen, hogy az orosz hadihajókat ezentúl ukrán vámvizsgálat alá vetnék.
A krími helyzetet tovább bonyolítja a sztálini kitelepítések után visszatelepedett krími tatárok jelenléte is, akik vissza akarják kapni a deportálásuk után elfoglalt földeket, illetve
jogaik helyreállítását követelik Kijevtől.
A krími tatárok őslakosok a jelenleg felerészben oroszok lakta Krím-félszigeten, amelyet a 18. század végén Oroszország elfoglalt, majd 1954-ben Ukrajnához csatoltak.
1944. májusában több mint kétszázezer krími tatárt telepítettek ki Közép-Ázsiába és Szibériába. A nyolcvanas évek végén mintegy 260 ezren tértek vissza őseik hazájába, s jelenleg a Krím lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki. Ha esetleg erőszakos összecsapásokra kerülne sor az ukrán hatóságok és a jogaikért harcoló krími tatárok között, Kijev minden bizonnyal rendkívüli állapotot hirdetne, s katonákat vezényelne a félszigetre, az orosz irredenták pedig kikiálthatnák függetlenségüket Ukrajnától.
A Newsweek szerint a grúziai válság szinte csak mellékes eseménynek tűnhet az Ukrajna helyzetében rejlő sokrétű konfliktusok lehetősége mellett. Grúzia esete tökéletes érvet ad az ukrán NATO-tagság nyugati támogatóinak kezébe amellett, hogy Kijevet minél előbb be kell vonni a csatlakozást előkészítő folyamatba. Egy Nyugat-barát Ukrajnát többen elengedhetetlen védőpajzsnak tekintenének egy neoimperialista Oroszországgal szemben.
Ukrajna jelenleg félúton áll két befolyás között,
ám tekintettel a belpolitikai válságra és a közelgő elnökválasztásra, biztosra vehető valamiféle beavatkozás mind nyugati, mind orosz részről, ami lényegében tökéletes recept egy európai szintű válságra. Juscsenkót vissza kellene tartani attól, hogy "orosz rulettet" játsszon hazájával. Amerika, Európa, Oroszország és Ukrajna józan vezetőinek pedig egyetértésre kell jutniuk arról, miként tartsák egyben – és a béke állapotában – Ukrajnát.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
