Környezet, politika, gazdaság és biztonság az olimpián
szerk. 2008. augusztus 08. 15:33, utolsó frissítés: 15:02Peking a világ fővárosa mától. A kérdés: Kína erényeire vagy hiányosságaira fog fény derülni?
A pekingi olimpia hivatalosan ma kezdődik, bár a női és férfi labdarúgás csoportmérkőzéseivel már szerdán megkezdődtek a küzdelmek. Összeállításunkban a kínai olimpia környezeti, politikai és gazdasági vonatkozásait, a biztonsági intézkedéseket vesszük sorra.
>> Az olimpia a Sportoldal.ro-n >>
MEGNYITÓ
A pekingi olimpia szervezői igyekeztek mindent megtenni a mai megnyitó zökkenőmentes lebonyolításáért. A kínai főváros elöljárói azt javasolták a munkaadóknak, hogy adjanak szabadnapot alkalmazottaiknak, s az ajánlással minden bizonnyal sok helyen élnek is. Erre az intézkedésre azért van szükség, mert a 17 milliós városban délutánonként, a munkaidő lejárta után rendszerint igen nagy a forgalom, márpedig ezen a pénteken mindenki szeretné elkerülni a fölösleges autózgatást.
A Nemzeti Stadion környékén több mint százezren gyűlnek majd össze a délutáni-esti órákban. A Madárfészekbe 91 ezer néző, vendég, újságíró fér be, hozzájuk jön még a művészeti program több ezer résztvevője, illetve a bevonuló nemzeteket képviselő sportolók további ezrei.
Az impozáns, ultramodern stadion az Olimpia Parkban, az úgynevezett Olympic Greenben található, de ezen a kerítéssel körbevett, hatalmas területen belül van még a Nemzeti Vizesközpont, a Nemzeti Csarnok, a vívócsarnok, a teniszcentrum, a gyeplabdastadion, az íjászpálya, a televíziós és rádiós központ (IBC), illetve az írott sajtó központi épülete (MPC). A versenyhelyszínek látogatását péntekre felfüggesztették a szervezők – nemcsak azokét, melyek az Olympic Greenben találhatók –, a sajtó képviselőinek buszos szállítását pedig 17 és 23 óra között szüneteltetik.
A délutáni-esti órákban minden a megnyitóról szól majd, a szervezőknek hatalmas tömegeket kell mozgatniuk, mindezt úgy, hogy a végeredménnyel mindenki elégedett legyen, a ceremónia után jó érzéssel távozzanak a nézők, a hivatalos vendégek, a felvonuló versenyzők és a tudósítók, hogy aztán másnap végre elkezdődhessenek a versenyek.
KÖRNYEZET
A Világbank számításai szerint Kínában évente 750 ezren halnak meg környezeti ártalmak következtében. Immár 700 millió kínai nem jut tiszta ivóvízhez. A tavak háromnegyede és a talajvíz-készlet fele mérgezettnek számít. Hatvan nagy folyó vize elapadóban van, s mindegyiket feltartóztathatatlanul szennyezi az ipar meg a jólét termelte szemét. A Jangce folyó Tibettől a Kelet-kínai-tengerig tartó útján évente 30 milliárd tonna szennyvizet fogad be.
2001-ben a kormány elhatározta, hogy 2005-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a kéndioxid-kibocsátást. Az eredmény azonban 27 százalékos növekedés lett. Se szeri, se száma az olyan törvényeknek, amelyek szigorú feltételeket szabnak az ipari üzemeknek, illetve arra kötelezik a tartományi kormányzókat, hogy vonják vissza a környezetet súlyosan szennyező vállalatok működési engedélyét. Ennek dacára szinte semmi nem történik. A hatályos környezetvédelmi törvényeknek legföljebb tíz százalékát tartják be. A gyárak inkább kifizetik a bírságot, semmint hogy pénzt adjanak ki korszerű gépek és technológiák beszerzésére.
Az áldatlan állapotokért persze az egyes emberek is felelősek. Abban a tévhitben, hogy büntetlenül élhetnek a kapitalizmus csodavilágának gazdagságával, sok kínai habozás nélkül pazarolja a forrásokat, nyersanyagokat. Akinek van pénze, hatalmas fürdőszobákat épít a házába; ezek azután annyi vizet fogyasztanak, mint egy kisebb parasztgazdaság. Néhány év alatt olyan pazarló társadalom jött létre Kínában, amelyhez képest az európai városok szinte öko-falunak tűnnek.
Légszennyezés
A legsúlyosabban szennyezett városok nemzetközi "rangsorának" első húsz helyezettje között 16 kínai található. A finompor-szennyezés mértéke Pekingben hatszor magasabb, mint New Yorkban. Kína energiaszükségletének 70 százalékát szénerőművek fedezik. 2006-ban 2,4 milliárd tonna szenet tüzeltek el bennük, a világtermelés mintegy 40 százalékát.
Az olimpiával kapcsolatban az egyik leggyakrabban visszatérő kérdés a levegő szennyezettsége volt. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szerint a légszennyezettség megfelelően alacsony ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a sportolók egészségét. A szervezők mindent megtettek, amit csak lehetett. Azt kell mondanom, hogy amit véghez vittek, az rendkívüli – mondta Rogge nemzetközi sajtótájékoztatóján, a NOB háromnapos közgyűlését követően.
A hatóságok korábban a 3,3 millió pekingi személyautó közel felét vonták ki egy időre a forgalomból, leállították az építkezések nagy többségét, valamint több tucatnyi gyárat zártak be ideiglenesen a légszennyezettségi mutatók javítása érdekében.
"Ezek nem egyszeri intézkedések. Hosszútávon befolyásolhatják Peking klímáját, és biztos vagyok abban, hogy Kína továbbmegy azon az úton, amelyen elindult, így ha később visszatérünk ide, kellemes meglepetésekben lesz részünk" – jelentette ki a NOB elnöke.
A nemzetközi szervezet első embere kitért arra is, hogy a szabadtéri események, mint például a maratonfutás elhalaszthatók, amennyiben a levegő tisztasága nem lenne megfelelő. A NOB 21 bázison óránként méri a szennyezettséget, és 72 órás időjárás-előrejelzést kap a játékok ideje alatt.
GAZDASÁG, BELPOLITIKA
A kínai hatóságok eredetileg a szocialista-kapitalista sikermodellt prezentáló rendszer diadalútjának szánták a pekingi olimpiát. Ám aki a fővároson túlra is kimerészkedik, az egy repedező birodalommal szembesül, amelyet a gazdasági fellendülés által felszabadított erők fenyegetnek – írta helyzetelemzésében a Der Spiegel.
A helyzet olyan, mintha ismét előtérbe kerülne számos elfojtott kérdés, és naponta új, még nyomasztóbb kérdések merülnének föl. A katasztrófák, amelyek közül az ökológiai csupán a legmegrázóbb, a terjedő jóléthez hasonlóan a fellendülés fokmérői, amelyeket nem takarhatnak el a fogyasztás és a sport új palotái sem.
Ugyanakkor a kínai gyárak és erőművek hatásfoka szánalmasan alacsony. A pekingi vezetés kiszámította, hogy a kínai üzemek azonos termékmennyiség előállításához hétszer annyi energiát fogyasztanak, mint japán vetélytársaik. Az a tény, hogy Peking ezt fölismeri, ám nem tud mit tenni, újabb nehéz kérdéseket vet föl. Úgy tűnik, mintha a kínai párt és kormány nem tudna már parancsolni annak a szellemnek, amelyet előhívott a palackból.
Harminc évvel a Teng Hsziao-ping által meghirdetett egyéni gazdagodás jelszava után, amelynek hatására Kína népe megkezdte a "szocialista piacgazdaságba" vezető rövid, sietős menetelést, először tűnik úgy, mintha borotvaélen táncolna az érdekes kínai modell, amelynek lényege diktatúra és kapitalizmus összekapcsolása, a piac erőinek a párt szolgálatába állítása.
Történik mindez éppen akkor, amikor az olimpiai játékoknak a kínai modell fényes győzelmét kellene hirdetniük. A következő hetek kérdése az lesz, vajon a világ legnagyobb show-ja, a nyári olimpia tovább élezi-e, vagy átmenetileg tompítja majd a piac és a diktatúra, a gazdaság és a politika közötti ellentmondást.
Aki az utóbbi hetekben Kínában járt, a vidéki régiókban, az egy átalakuló országot láthatott. Ezúttal azonban nem a politikai vezetés diktálja a változások ütemét. A társadalom az, amely megmozdult, egyrészt a problémák feszítő erejétől, másrészt a sikereken felbátorodva, s nekivágott egy új élet felé vezető útnak, amelynek koordinátái még nem ismertek.
A környezeti botrányok, a nagy projekteket kísérő kisajátítások ellen tiltakozó megmozdulások, a korrupt káderek lebukását követő felháborodás hangjait a kormány ma már nem hagyhatja figyelmen kívül. Még az állami hírközlő szervekben is szaporodnak az "incidensekről" szóló jelentések. Az ökológiai katasztrófa és a hatóságok tehetetlensége láttán országszerte erősödik az ellenállás. Egyedül 2005-ben 51 ezer kisebb-nagyobb tiltakozó megmozdulásra volt kénytelen reagálni a hatalom. Az akciók egy részéről a tüntetők videofelvételt készítettek, majd föltették a YouTube-ra.
A képek azt sugallják: Kínában valami zajlik, valami furcsa, kínai viszonyokhoz képest soha nem látott dolog. Emiatt csúszik ki újabban egyre többször az ellenőrzés a kormány kezéből, mivel a kapitalizmus hatására megváltoznak az alattvalók. A saját vállalkozásaik sikerén felbátorodott és a fogyasztás árubőségével járó választási szabadságot megízlelő kínaiak egyre gyakrabban élnek a politikai tiltakozás jogával.
A párt és a kormány csak ritkán lép fel keményen; általában kénytelen eltűrni a protestálásokat egy olyan országban, amelynek nagysága csak földrészekhez mérhető. Egy ekkora ország csak akkor tarthat össze, ha lakosai össze akarnak tartani. Egyetlen párt- vagy besúgóapparátus, a világ egyetlen katonai gépezete sem kényszeríthet 1,3 milliárd embert összetartásra. Ez az oka annak, hogy az olimpiát megelőző évtizedben különös állami képződmény jött létre: olyan diktatúra, amely az alattvalók jóindulatától függ, olyan egypártrendszer, amely csak a közjóért folytatott kemény munkával tarthatja fenn magát. Kína a hallgatólagos politikai alku országa.
A kommunista párt erősödő kételyekkel néz szembe, nem utolsósorban azért, mert lassul a gazdasági növekedés. A politikusok, miniszterek folyton arról szónokolnak, hogy a haladásnak tartósabbnak kell lennie, ezért fékezni kell a növekedés ütemét. Valójában a párt folyamatosan hagy jóvá merész terveket, a parlament rábólint a becsvágyó ötéves tervekre – ám úgy fest, hogy azok teljesítésére már nincs befolyásuk.
A hosszú ideje tartó gondtalan fellendülés elmúlóban van – holott ez képezi a nép és a vezetés közötti alku legfontosabb részét. Ha a párt nem képes folyamatosan növelni a jólétet, akkor megkérdőjeleződik a munkája. És akkor már nemcsak elégedetlen parasztok fognak ügyetlen akciókkal hangot adni elégedetlenségüknek, hanem a polgári szintre kapaszkodott elit tagjai, akik jobb, veszélyesebb módját választják haragjuk kifejezésének. Gyors ütemben emelkedik az olyan pereknek a száma, amelyekben polgárok állnak szemben az állammal.
A média is kivívta a nagykorúságot: a szecsuáni földrengés idején, amikor Peking mindenfajta tudósításnak elejét akarta venni, az újságírók saját szakállukra, hivatalos engedély nélkül utaztak a katasztrófa helyszínére. Kínát már nem lehet csak úgy, fenyegetésekkel kormányozni, mint régen.
KÜLPOLITIKA
"Azt remélem, hogy az olimpia segít abban, hogy a világ megértse Kínát, és abban is, hogy Kína megértse a világot. Úgy gondolom, hogy ez az augusztus 24-i befejezés után válik majd érzékelhetővé. A versenyzők szabadon kifejezhetik politikai meggyőződésüket, de az olimpiai faluban és a dobogókon nincs helye semmilyen propagandának" – szögezte le Jacques Rogge NOB-elnök.
Szólásszabadság
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet megkaparintott egy FM-rádiófrekvenciát. A kalózrádión keresztül a szólásszabadság kínai helyzetét hozta szóba Pekingben pénteken, néhány órával a XIX. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitója előtt.
A hullámhosszon egy férfihang franciául angol szinkronnal köszöntötte a hallgatókat, majd a kínai hatóságokhoz szólt hangoztatva: "bármilyen intézkedést is hoznak, a szólásszabadság jogát sohasem fogják tudni eltörölni". Ezután Robert Ménard, az RSF főtitkára franciául felolvasott egy üzenetet ugyancsak angol, majd kínai szinkronnal. Néhány perccel később azonban már csak sercegés hallatszott.
Kínában az FM-frekvencián sugárzó rádióállomásokat szigorúan ellenőrzik. Az RSF egy miniatürizált FM-adóvevőt és mobil antennákat használt fel rögtönzött adásához.
Ezzel párhuzamosan a sportolók egy része is kifejezte a szólásszabadság iránti igényét. Összesen 127 sportoló írta alá azt a nyílt levelet, amelyben Hu Csin-tao kínai elnökhöz fordulnak az emberi jogok tiszteletben tartása és Tibet ügyében. Az Amnesty International és más jogvédő szervezetek csütörtöki közleménye szerint az aláírók, akik közül mintegy 40-en a pekingi olimpián is részt vesznek, arra szólítják fel a kínai államfőt, hogy "védelmezze a véleménynyilvánítási és vallásszabadságot az országban, beleértve Tibetet is". Követelik egyúttal, hogy a jövőben ne börtönözzék be és ne félemlítsék meg az emberi jogok védelmezőit, továbbá töröljék el a halálbüntetést Kínában.
Az aláírók között szerepel Blanka Vlasic horvát magasugró világbajnoknő, Dayron Robles, a 110 méteres gátfutás kubai világcsúcstartója, Irving Saladino panamai távolugró világbajnok, valamint Virgilijus Alekna kétszeres olimpiai bajnok litván diszkoszvető.
A levélben, amelyet a német Sports for Peace civil szervezet kezdeményezett, a sportolók leszögezik: "Az egész világ tekintete Kínára irányul. Az Ön döntése ezekben a kérdésekben meghatározó az olimpiai játékok sikerére és arra az imázsra nézve, amely a világ többi részén Kínáról a jövőben élni fog."
Tibet
A dalai láma szerdán indiai száműzetéséből "jókívánságait" küldte Kínának az olimpiai játékok alkalmából, úgy ítélve meg, hogy a sportesemény várhatóan hozzájárul a béke népszerűsítéséhez. A pekingi játékoknak a barátság, a nyitottság és a béke olimpiai szellemét kell népszerűsíteniük – hangsúlyozta a tibeti vallási vezető.
A kínai hatóságok a márciusi tibeti zavargások miatt a dalai lámát okolták, aki tagadta a vádakat. A zavargók elleni erőszakos kínai fellépés kapcsán hangoztatta: továbbra is a tibeti nép autonómiájának békés eszközökkel történő kivívását és nem Tibet elszakadását támogatja.
Darfúr
Kína megtagadta Joey Cheek olimpiai érmes amerikai gyorskorcsolyázónak az országba való belépést. Cheek a Team Darfur nevű kezdeményzés vezetője. A Free Darfur nevű szervezet keretében működő mozgalomnak több mint hetven sportoló tagja, közülük többen részt vesznek az olimpián, a gyorskorcsolyázó az ő támogatásuk érdekében utazott volna Pekingbe.
Míg a Darfúr-csapat tagja többnyire nem világsztárok, Kínának ugyancsak főhet a feje az amerikai csapat zászlóvivője miatt: a mai megnyitón ugyanis a szudáni menekült Lopez Lomong viszi az Egyesült Államok zászlaját. A döntés kínosan érintheti az afrikai országot, illetve szövetségesét, az olimpiát rendező Kínát.
A 23 esztendős atléta, aki 1500 m-en indul a nyári játékokon, a szudáni polgárháború leghevesebb időszakában, hatéves korában, gyalog menekült el otthonából, a déli országrészből, ahonnét a kartúmi kormány által támogatott arab milíciák elűzték a keresztényeket és az animistákat. A kisfiú menekülés közben elvesztette kapcsolatát a szüleivel. Több ezer társával együtt – akiket úgy emlegetnek, mint "az elveszett szudáni fiúk" – egy kenyai menekülttáborban élt tíz évig. Végül letelepedhetett az Egyesült Államokban, és tavaly júliusban megkapta az amerikai állampolgárságot.
A szudáni származású sportember kiválasztása valószínűleg kiterjedt vitát vált majd ki Kína és az afrikai ország viszonyáról. A nemzetközi közösség büntetőintézkedésekkel sújtja Kartúmot a dárfúri népirtás miatt, Kína azonban védi, mert jelentős összegeket fektetett be a szudáni olajiparba, és fegyvereket ad el az országnak. Elképzelhető, hogy emberi jogi csoportok még az olimpia megnyitója előtt megpróbálják felhívni a figyelmet a szudáni jogsértésekre.
Az amerikai kosárlabdacsapat két legnagyobb sztárja, Kobe Bryant és LeBron James a múltban többször is nyilatkozott Darfúrral kapcsolatban, és most James az, aki előre beígérte, valami fontosat akar mondani az üggyel kapcsolatban Kínában. LeBron James az NBA egyik legnagyobb sztárja, és Kínában az utóbbi években a kosárlabda a labdarúgással egy szintre emelkedett népszerűségben – elsősorban a szintén az NBA-ben játszó Yao Mingnek köszönhetően, aki Kína zászlaját viszi a megnyitón.
Amerika
George Bush amerikai elnök tegnap érkezett Pekingbe, hogy részt vegyen a megnyitó ünnepségen. Látogatását még az utolsó pillanatban is szópárbaj előzte meg: Bush Thaiföldön nyilatkozatot tett az emberi jogok nyugtalanító kínai helyzetéről, és kemány hangú beszédében kifejtette, hogy Washington erősen rosszallja politikai és vallási aktivisták fogva tartását Kínában.
A nyilatkozatot a kínai külügyminisztérium a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, külügyi szóvivőjük pedig rámutatott: a kínai nép vallásszabadságot élvez a kínai törvényeknek megfelelően.
Az amerikai elnök négy napot tölt a kínai fővárosban. Ma délelőtt felavatta az új amerikai nagykövetséget apja társaságában, akie elnökké választása előtt az Egyesült Államok kínai nagykövete volt egy ideig. Az ifjabb Bush ezúttal sokkal visszafogottabban és általánosabban fogalmazott, amikor kifejtette: Mindenkinek joga kellene legyen ahhoz, hogy kimondja, amit gondol, és abban higyjen, amit választ.
Az elnök progmaja keretében részt vesz egy istentiszteleten egy protestáns templomban, nyilatkozatot tesz a vallásszabadságról, szombaton pedig találkozik Hu Csin-taoval, és megtekint több sportversenyt.
A két Korea
Nem vonul fel közösen Észak- és Dél-Korea a pekingi olimpia pénteki megnyitóünnepségén. Az együttes vonulás elmaradásának tényét az erre irányuló tárgyalások sikertelensége után Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke jelentette be csütörtökön.
A két Korea sportolói Sydneyben, a 2000-es, majd Athénban, a 2004-es nyári játékokon még közös csapatban, egyforma szerelésben, a Koreai-félsziget kék-fehér "egyesítési lobogója" alatt vonultak fel.
"Ezt szerettük volna Pekingben is, de sajnos ez most nem lehetséges" - mondta Rogge, aki hozzátette, hogy a két olimpiai bizottság részéről megvolt a hajlandóság a közös fellépésre, de "sajnálatos módon Dél- és Észak-Korea politikai erői nem jutottak egyezségre".
Szerbia
Kilencvenhat év után először húzták fel olimpián a szerb zászlót, ugyanis miután Szerbia független államként először az 1912-es stockholmi játékokon vett részt, 1920-tól már Jugoszlávia tagköztársaságaként szerepelt, 2004-ben pedig a szerb-montenegrói államszövetség részeként.
BIZTONSÁG
Kína szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be az ötkarikás játékok idejére. Pekingben és más olimpiai helyszíneken több mint százezer katona és rendőr ügyel a biztonságra.
Az óvatosság jogos: egy csütörtökön ismertté vált videofelvételen egy kínai szakadár muzulmán szervezet támadással fenyegette meg a pekingi olimpiai játékokat – jelentette a szélsőséges szervezetek figyelésére szakosodott IntelCenter amerikai intézet.
A hatperces felvételen a csoport felszólította a muzulmánokat, hogy ne tartózkodjanak azokon a közlekedési eszközökön, repülőgépeken, vonatokon, buszokon, azokban az épületeken vagy helyeken, ahol a kínaiak. Az augusztus elsején kelt felvételen látható egy égő olimpiai zászló, illetve egy robbanás a játékok egyik pályája felett.
A képsorokon a fekete turbános, terepszínű ruhát viselő, arcát elfedő beszélő a Hszincsiangban élő muzulmán kisebbség, a török ajkú ujgurok nyelvén beszél. A férfi "Kína muzulmánokkal és Kelet-Turkesztánnal szembeni kegyetlenségeiről" beszél, "amelyek jogossá teszik a kommunista rezsim elleni dzsihádot" (iszlám szent háborút). Kína elnyomja az iszlámot és ateizmusra kényszeríti a muzulmánokat azzal, hogy elfogja és meggyilkolja az iszlám hitoktatókat, lerombolja az iszlám iskolákat. A kínai születésszabályozási program abortuszra kényszeríti a muzulmán nőket – sorolja az AK-47-es gépkarabélyt szorongató beszélő. A háttérben arab felirat hirdeti egy fekete plakáton, hogy "egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája".
Az IntelCenter július 23-án már jelentést tett egy hasonló videofelvételről. Mindkettőt a Turkisztáni Iszlám Párt nevű szélsőséges szervezetnek tulajdonítják. Szakértők szerint a csoport egy nagyobb szakadár szervezet kinövése, és kapcsolatban áll az al-Kaida terrorhálózattal.
A szervezet a júliusi felvételen magára vállalt több merényletet, köztük három autóbusz felrobbantását júliusban a délnyugat-kínai Kunming városában. A buszok elleni támadásokban két ember meghalt és tizennégyen megsebesültek.
forrás: mti, der spiegel, cnn, the economist, yahoo! sports
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
