Ejnye, Európa: a szeméthegy gyorsabban nő, mint a GDP
2008. június 18. 15:16, utolsó frissítés: 14:18Az újrahasznosítást eddig is nyomatták, de ezentúl nagyobb hangsúly kerülhet a hulladékképződés megelőzésére.
Módosított formában második olvasatban elfogadta az EP a hulladékgazdálkodási irányelvet. Mivel a tagállamokat képviselő Európai Tanáccsal már egyeztetett szövegről van szó, a jogszabály lényegi elemei várhatóan már nem változnak.
Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében javasolta az 1975 óta hatályban lévő uniós irányelv felülvizsgálatát. Az új jogszabálytervezet egyszerűsíti a jelenleg hatályban lévő jogi kereteket (egyetlen keretirányelvbe integrálja a hulladékolajról és a veszélyes hulladékokról szóló irányelveket is), ugyanakkor a definíciók és alapvető szabályok meghatározásával a hulladékokkal kapcsolatos jövőbeli EU-szabályozásra is kihat majd.
Az EU-ban évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ez fejenként 3,5 tonnát jelent. Ez elsősorban háztartási szemét, gazdasági (üzletek, éttermek, kórházak, stb.), ipari (gyógyszeripari, textilipar) mezőgazdasági, építkezési vagy bontási hulladék, továbbá bányászati és az energiaszektorból származó szemét.
A szeméthegy gyorsabban nő, mint a GDP,
a hulladéknak pedig csak kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlerakó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék.
Kommunális hulladékból évente átlagosan fejenként 530 kg keletkezik. Itt jelentős eltérés van a régebbi és az újabb tagállamok között. Az előbbiek adata 570 kg/fő, az utóbbiaké 300-350 kg/fő. 2005-ben a kommunális hulladék 49 százaléka szemétlerakókba került, 18 százalékát elégették, 27 százalékát pedig újra feldolgozták, vagy komposztálták.
A témafelelős néppárti képviselő, Caroline Jackson kiemelte, hogy az új szövegben az újrahasznosítási célkitűzéseket is meghatározzák, és
nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladékképződés megelőzésére.
A képviselőknek sikerült kiharcolniuk, hogy az irányelv tartalmazzon új újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket. A kompromisszum szerint a tagállamoknak „meg kell tenniük a megfelelő lépéseket” ahhoz, hogy 2020-ig elérjék
• a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását;
• a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újbóli újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását.
Az új irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy öt évvel az irányelv életbe lépése után hozzanak létre hulladékgazdálkodási terveket és a hulladék megelőzését célzó programokat. A Bizottságnak 2014 végére meg kell határoznia a megelőzésre, 2020-ig pedig a hulladék-szétválasztásra vonatkozó célokat is.
A képviselők egyik fő törekvése a leginkább környezetszennyező hulladéklerakás és -égetés csökkentése volt. Megoszlott a vélemény arról, hogy a településekről származó szilárd hulladék égetése
ártalmatlanításnak vagy hasznosításnak számít-e.
Az utóbbi ugyanis a hulladékgazdálkodási tevékenységek „hierarchiájában” kedvezőbb helyet foglal el.
A kompromisszum szerint hasznosításról van szó, feltéve, hogy bizonyos energiahatékonysági előírások is teljesülnek. A Bizottság szerint ez ösztönző hatással lesz a hulladékégetők és a hulladékból energiát előállító üzemek tevékenységére, mert így csak az energiával leghatékonyabban gazdálkodó létesítmények kapják majd meg a hulladékhasznosító minősítést. Mindemellett a képviselőknek azt is sikerült elérniük, hogy az energiahatékonysági rendelkezéseket vizsgálják felül hat évvel az irányelv hatályba lépése után.
Forrás: Perger István/EP-sajtószolgálat, fotók: Bakk-Dávid Tímea
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
