Egyre több muzulmán utálja az al-Kaidát
2008. június 18. 10:19, utolsó frissítés: 09:439/11 óta a terrorszervezet akciói zömében muzulmánok körében szedték áldozataikat. A "nem igazi muszlimok" elleni hadjárattal az al-Kaida lejáratta magát korábbi támogatói szemében.
Az arab és az iszlám világban egyre többen vélik úgy, hogy az al-Kaida terrorhálózat "szent háborúja" – amely számtalan ártatlan muzulmán életét is kioltotta – nem igazolható. Oszama bin Ladent és társait már az a-Kaida korábbi ideológusai és korábbi terroristák is bírálják – írta június eleji számában a The New Republic című amerikai hetilap.
Noman Benotman, a Líbiai Iszlám Harci Csoport nevű fegyveres szervezet korábbi vezetője tavaly novemberben nyíltan bírálta a terrorhálózatot Ajmán az-Zavarihinek, az al-Kaida második számú vezetőjének írt nyílt levelében. Benotman felszólította az al-Kaidát az arab és a nyugati országokban tervezett akciói beszüntetésére, azzal érvelve, hogy
a nyugati polgárok ártatlan áldozatok,
és nem válhatnak terrorcselekmények célpontjaivá. Jóllehet Benotman bírálata szinte észrevétlen maradt az Egyesült Államokban, az arab sajtóban nagy figyelmet kapott.
Az al-Kaida megtagadásával felérő figyelmeztetés csak tetézte az iszlám világban a terrorhálózattal és a hozzá kötődő csoportokkal szemben növekvő haragot – a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta ugyanis az al-Kaida akciói zömében muzulmánok körében szedték áldozataikat.
Jelzésértékű az is, hogy Benotman ezzel csatlakozott olyan muzulmán vallástudósok, egykori iszlamista harcosok nagyobb csoportjához, akik egykor jelentős befolyással voltak az al-Kaida vezetőire, ám a nyugati polgári személyek elleni merényleteket, iszlám országokban elkövetett értelmetlen gyilkosságokat és az al-Kaida "barbár" iraki taktikáját látva szembefordultak velük.
A 2001. szeptember 11-i merényletek komoly aggodalmat keltettek a nemzetközi közösségben amiatt, hogy
közeledik a civilizációk összecsapása,
amelyben az iszlám világot bin Laden vezeti, fiatal muzulmánok tömegeit hívva "szent háborúba". Az al-Kaida terrorhadjáratát bíráló vallási vezetők és egykori harcosok – a Közel-Keleten és a nyugati országokban élő muzulmán közösségekben egyaránt – ezt ma már kevésbé valószínűnek tartják.
Miért fordultak az egykor az al-Kaida-vezetők szövetségeseinek tartott vallási vezetők és harcosok a terrorhálózat fejei ellen? A magyarázat nagyrészt abban rejlik, hogy az al-Kaida és a hozzá kötődő szervezetek egyre inkább magukévá tették a Takfir-doktrínát: jogot formálnak annak eldöntésére, ki az "igazi (hithű)" muzulmán. Az al-Kaida muzulmán bírálói tudatában vannak e doktrína következményeinek:
a radikálisok hitehagyottnak tekintenek egyes muzulmánokat,
majd az életükre törnek. Az események ilyen végletes fordulatát Algéria és Egyiptom már megszenvedte a múlt század 90-es éveiben. E jelenség most még drámaibb formában mutatkozik meg Irakban, ahol az al-Kaida öngyilkos merénylői több mint tízezer embert gyilkoltak meg, többségüket mindössze azért, mert a síita vallási irányzat követői voltak. Az al-Kaida iraki szárnya a közelmúltban már olyan szunnitákat is célpontjául választott, akik ellenzik diktátumát - ez pedig nem maradt észrevétlen a világ iszlám híveinek többségét adó szunniták körében.
Benotman levelének közzététele előtt két hónappal az al-Kaidára újabb csapást mért bin Laden egyik volt "hőse", Szalman al-Kudah sejk, szaúdi vallástudós. A 2001. szeptember 11-i merényletek hatodik évfordulójának környékén a Közel-Keleten nagy nézettségnek örvendő MBC tv-ben azt kérdezte bin Ladentől: mennyi vért ontottak már,
hány ártatlan ember, gyerek, nő és idős ember életét oltották ki
az al-Kaida nevében? Kudah bírálata szintén jelentős esemény, mert őt tartják a Szaúd-Arábián a múlt század 80-as éveiben végigsöpört Szahua fundamentalista "ébredési mozgalom" egyik szellemi atyjának. A vallástudós az USA szaúd-arábiai katonai jelenléte ellen prédikált azután, hogy Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot, s részben e beszédek fordították bin Ladent az Egyesült Államok ellen.
Bin Laden 1997-ben úgy nyilatkozott, hogy a vallástudós 1994-es szaúdi bebörtönzése indította arra, hogy amerikai célpontok elleni merényletekre hívja fel híveit. Kudah 2004-ben, huszonöt másik vallási vezetővel együtt felszólította az irakiakat a megszálló amerikai haderővel szembeni küzdelemre. Magyarán nem olyan személyről van szó, akit az al-Kaida az Egyesült Államok barátjaként vagy a szaúdi kormány bábjaként tüntethet fel.
További kételyeket ébresztett az iszlám világban az al-Kaidával szemben, hogy a terrorhálózat ideológiai "keresztapja", Szajjíd Imám as-Sarif tavaly írt könyvében látványosan kihátrált a terrorhálózat mögül. A széles körben "dr. Fadl" néven ismert férfi
a Takfir-doktrína egyik szellemi atyja volt,
s korábban azzal érvelt e doktrína mellett, hogy hitetlenek azok a muzulmánok, akik nem támogatják a "szent háborút", azaz a dzsihádot, vagy részt vettek a hazájukban tartott választásokon. Fadl közvetlenül e személyek meggyilkolására nem hívott fel, alapvetései mégis teológiai leplet, igazolást biztosítottak a polgári célpontokat támadó dzsihadisták számára.
Az al-Kaida vezetőit kellemetlen meglepetésként érte, amikor egy egyiptomi újság tavaly novemberben ismertetni kezdte Fadl A dzsihád ésszerűsítése című könyvét. A szerző ebben törvénytelennek nevezte a terrorhálózat egyiptomi, szaúd-arábiai és más helyütt elkövetett merényleteit, és helytelennek a nyugati országokban civilek ellen elkövetett terrorcselekményeket.
Fadl közvetlenül az al-Kaida vezetőinek is nekitámadt,
az al-Hajat című egyiptomi lapban közölt interjújában "rendkívül erkölcstelennek" nevezte bin Ladent és Zavahirit.
Tavaly decemberben az al-Kaida erőszakot terjesztő hadjárata új mélypontra jutott számos muszlim szemében – emlékeztetett a The New Republic. A terrorszervezet merényleteket tervezett Szaúd-Arábiában egy olyan időszakban, amikor jámbor hívők milliói gyülekeztek az arab királyság területén a "hadzs", a mekkai zarándoklat alkalmából.
A szaúdi hatóságok 28 al-Kaida aktivistát vettek őrizetbe Mekkában, Medinában és Rijádban. Kiszemelt célpontjaik között szerepeltek olyan vallási vezetők is, akik kritikusan viszonyulnak a terrorszervezethez, köztük Abdel Azíz as-Sejk szaúdi főmufti is. Utóbbi a merényletterv hírének hallatán elrendelte, hogy az al-Kaida embereit kivégzéssel, keresztre feszítéssel vagy száműzéssel kell büntetni.
A mekkai zarándoklat résztvevőit célba vevő támadások terve a lehető legnegatívabb hatással volt az al-Kaida ügyére – állítja Abdullah Anasz algériai muszlim, aki korábban mudzsahidként harcolt Afganisztánban, s jelenleg Londonban él. "Mekkában az emberek nagyon dühösek lettek.
Mindenki azt kérdezte, hogyan tehetnek muszlimok ilyesmit?
A zarándokokra valóságos sokként hatott a tervezett merényletek híre." Anasz már korábban szembefordult egykori harcostársával, bin Ladennel, ám 2003-ban még elutasításra találtak bíráló kijelentései.
Az utóbbi 2-3 évben azonban megváltozott a hangulat, amit Anasz egyértelműen a londoni és madridi vasúti merényleteknek tulajdonít. Anasz ezután a nyilvánosság elé lépett bírálatával, és az As-Sark al-Auszat című – az arab világ mérvadó orgánumának tekintett - szaúdi újságnak nyilatkozva bűntettnek minősítette a londoni terrortámadást – olyan "bűntettnek, amelyet tilt a saría", az iszlám törvénykezés.
A muszlim vallási vezetők és az egykori harcosok esetében persze nem arról van szó, hogy ezek váratlanul áttértek az iszlám haladó válfajára, vagy pedig beleszerettek az Egyesült Államokba. A The New Republic által megkérdezettek mindegyike
védekező jellegű dzsihádnak tartja az Irakban zajló felkelést.
Az al-Kaidával történt szembefordulásuk mindazonáltal növeli az amerikaiak biztonságérzetét. Ha itt az eszmék háborújáról van szó, akkor az ő eszméik számítanak, nem a Nyugatéi. Az amerikai kormánynak sem hitele, sem iszlámmal kapcsolatos ismeretei nincsenek ahhoz, hogy hatékonyan vitába szálljon az al-Kaida vezéreivel – a szervezettel szembeforduló vallási méltóságoknak és radikálisoknak viszont van.
Az újsütetű bírálók, együtt a fősodorhoz tartozó muszlim vezetőkkel, hatalmas koalíciót alkotnak az al-Kaida ideológiájával szemben. A Pew kutatóközpont felmérésének tanúsága szerint az utóbbi években
csökkent a terrorszervezet támogatása a muzulmán világban.
Öt év leforgása alatt a felére vagy ennél is alacsonyabb szintre esett Indonéziában, Libanonban és Bangladesben azoknak a száma, akik helyeslik az öngyilkos merényleteket. Szaúd-Arábiában a megkérdezetteknek csupán 10 százaléka nyilatkozott úgy decemberben, hogy rokonszenvezik az al-Kaida nézeteivel.
A tavaly Pakisztánban végrehajtott számos öngyilkos merénylet után 9 százalékra zuhant az ilyen akciókat helyeslők aránya a dél-ázsiai országban (öt évvel ezelőtt még 33 százalék volt). 2007 augusztusában Pakisztán Észak-nyugati Határ tartományában (állítólag itt bujkál bin Laden) a terrorista vezér nézeteit elfogadók aránya még 70 százalék volt – mára ez 4 százalékra esett.
Nem meglepő ennek fényében, hogy az al-Kaida vezérei defenzívába szorultak. Decemberben bin Laden hangszalagon közzétett üzenetében kijelentette, hogy "a hitetlen keresztesek elleni műveletekben eleső muszlim áldozatok nem képezik célpontját" a terrortámadásoknak. Egyúttal
megfenyegette az al-Kaidával szembeforduló egykori mudzsahidokat,
akik szerinte az iszlám megsemmisítésére törnek. Mindazonáltal az al-Kaida és a hasonló apokaliptikus dzsihádista csoportok DNS-ében ott rejtőznek hosszú távú megsemmisülésük csírái. Ezek a The New Republic szerint a következőkből adódnak: áldozataik sok esetben muszlim civil személyek; a csoportok nem kínálnak pozitív jövőképet (helyette inkább tálib stílusú rezsimeket); ellenségeik listáját folyamatosan bővítik, ide sorolva azokat a muszlimokat is, akik nem osztják maradéktalanul az ő nézeteiket; s úgy tűnik, nem képesek politikailag sikeres mozgalommá válni, mivel ideológiájuk meggátolja őket abban, hogy megkössék azokat a realista kompromisszumokat, amelyek lehetővé tennék bekapcsolódásukat a valódi politikába.
Ez annyit jelent, hogy az al-Kaida vezéreinek a korábbi vallási, katonai és politikai útitársaik által történt megtagadása siettetheti a dzsihádista terrormozgalom összeomlását.
Forrás: MTI/The New Republic
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
