Egyetemi reform és a spanyol példa az ellenállásra
Gagyi Zsófia 2008. május 19. 17:25, utolsó frissítés: 17:15Kötelező óralátogatás, hogy ne legyen időd sem megkeresni a tandíjat: elfoglaltak két egyetemi aulát a bolognai folyamat ellen tiltakozó diákok Granadában. #b#[fotóriport]#/b#
Öt napja tartja elfoglalva a granadai egyetem szociálismunkás-képző karának auláit egy diákokból szerveződött aktivista csoport Spanyolországban, így tiltakozva az egyetem bolognai rendszerű átszervezése ellen.
A bolognai folyamat egy 1999-ben kiadott nyilatkozattal kezdődik, ami a hivatalos verzió szerint az európai egyetemi rendszerek kompatibilissá tétele es a diákok és munkavállalók mobilitásának növelése a célja. Azonban a folyamatot a rendszer privatizálásával kapcsolják össze, ami az átalakítás kritikusai szerint az oktatás színvonalának csökkenését, céges érdekeknek való alárendelődését és az egyetemre járás drágulását jelenti, így a felsőfokú képzés jogból kiváltsággá válik.
A fotók a granadai akciókról (tüntetés, egyetemfoglalások) készültek. Granada amúgy Temesvár/Kolozsvár méretű egyetemi város, itt a Bologna-kritikus mobilizáció fő motorja az Ansamblea General, a diákgyűlés.
A folyamat hátterét a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyik dokumentuma, a GATS (Szolgáltatások Kereskedelméről Szóló Általános Egyezmény – General Agreement on Trade in Services) képezi. A szövegnek rengeteg kiadása és módosítása van, az alapdokumentumot 1995-ben fogadták el. A lényeg: a WTO tagállamai kimondják, hogy a szolgáltatások piacát liberalizálni kell, és hogy az állami finanszírozás elkerülendő, mert károsan befolyásolja a piacot.
A bolognai dokumentum egy hosszabb folyamat első állomása, azóta voltak találkozók Prágában, Berlinben, Londonban... A projekt gyakorlati kidolgozásán a Tuning projekt dolgozik. Az egészen érződik az ERT – olyan európai központú cégek kerekasztala, mint a Nestlé, British Telecom, Siemens vagy a Renault –befolyása.
A dokumentumok szövege összemossa a társadalom szükségleteit a munkaadók szükségleteivel, mintha az emberek lennének a gazdaságért, és nem fordítva.
A tervet eleinte kiválasztott egyetemeken tesztelték, és bevezető-kísérleti (pilot) programok keretében átálltak rá az első országok (köztük Románia és Magyarország). Spanyolország ezek egyike, így az, ami itt történik, a folyamat kibontakozásának előőrse.
Görögországban tavaly vezették be a bolognai rendszert, az alkotmányt is módosítani akarták miatta, aztán a diákok, tanárok és szakszervezetek akkora nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az egészet visszavonták.
A reform következményei Spanyolországban:
Az ösztöndíjak vége. Triviálisnak tűnik, de nem árt elismételni, hogy Nyugaton az egyetem alapértelmezésben nem ingyenes, az esélyegyenlőséget egy bizonyos fokig a jobban teljesítő diákok ösztöndíja biztosítja.
Spanyolországban most vezetik be a „magánösztöndíjak”-nak nevezett hitelkonstrukciókat, amiknek a maximális kamata előre meg van határozva, de lényegük szerint mégsem ösztöndíjak, csak kölcsönök. A vissza nem térítendő ösztöndíjak csökkennek, és csak az első négy évben kaphatja a diák. Az állam egyetemfenntartóként csak az eső négy évben ítél meg ösztöndíjakat, Angliában meg már egyáltalán nem.
Az egyetemi képzés drágulása. Spanyolországban most vágják ketté az egységes egyetemi pályát alapképzésre és a mesterire-doktorira. Hogy a diák ismerje mindazt, amit eddig egy felsőfokú képzési ciklus elvégzése után tudott, mesteriznie is kell. De a mesteri minden kreditje három-hatszor annyiba kerül, mint a alapképzéses kredit (6000 euró is lehet egy év tandíja), így a többség számára hozzáférhetetlen lesz.
Ezenkívül a kreditekbe ezentúl beleszámolják az otthon ledolgozandó órákat is, így ugyanannyi tudásért ezentúl többet kell fizetni.
A tudástartalom csökkenése. Az alapképzés négy évre rövidült, de ebből is az első év legalább felében kötelező lesz az egész tudományágról szóló, általános témákat tanítani – például ugyanazt egy fizikusnak, mint egy biológusnak. A kreditek negyedét, négyéves kepzéssel számolva, cégeknél dolgozva lehet megszerezni: így a vállalatok olyan ingyen munkaerőt kapnak, aki még fizet is az egyetemnek azért, hogy dolgozhasson.
A cégek befolyása a tartalomba. Ezekben a határozatokban es irányelvekben hemzsegnek az egyetem és a cégek közti „jobb közreműködést” követelő részek.
Az állami pénzforrások elapadásával csökkenésével a magáncégek adományai egyre szükségesebbek lesznek, de ezeket feltehetően nem adják ingyen. A befolyásolás szubtiliseb technikáin kívül létrejönnek egy-egy cég által finanszírozott szakok, például a madridi műszaki egyetemen már működik a Coca-Cola vízgazdálkodasi szakja. A cég Indiában több helyen annyi ivóvizet használ el a palackozókban, hogy nem marad a helyiek fogyasztására, így a kurzus objektivitása kimondottan megkérdőjelezhető.
Nemcsak azzal van gond, hogy a cégek feltehetően azt a szakot-kart finanszírozzák, ami nekik megéri, hanem az egyetemek is annak arányában kapnának állami támogatást, hogy a diákok hány százaléka képes saját céget alapítani egy adott szak elvégzése után, vagy mennyire lesznek „sikeres munkavállalók”. A tiltakozók attól félnek, hogy az olyan úri huncutságok, mint a filozófia vagy a művészettörténet, szép lassan kihalnak.
A jelenlét kötelezővé válása. Ez elvben akár a minőség javulását is maga után vonhatná, de ha a kurzus valóban hozzájárult a téma megismeréséhez, akkor a különbség eddig is látszott a jegyeken, és ha felesleges volt, akkor legalább foglalkozhatot az ember értelmesebb dolgokkal azidő alatt. Ami ennél súlyosabb következmény, az az, hogy így lehetetlenné válik dolgozni az egyetem mellett. Tehát aki eddig csak munkába állva tudta fizetni az egyetemet, az ezután kimarad az oktatásból.
Mindezt 2003-tól alkalmazzák, és az ellenállás növekvőben van: Madridban hónapokig foglaltak termeket, Barcelonában a rendőrség rakta ki az egyetemről a foglalókat, most az összes egyetemen sztrájkoltak. A tünetésekkor ezrek vonulnak az utcára – hogy csak Barcelonát, Madridot, Malagát, Sevillát, Valenciát említsem.
Granadában a már említett Ansamblea General, a diákgyűlés az első mozgató. Nincsenek vezetők, legfeljebb szóvivők döntési jog nélkül, és szavazás is ritkán, a döntéseket konszenzusalapon hozzák. Nincsenek hivatalos tagok, bárki részt vehet a döntéshozásban. Ez a gyakorlat (direkt demokrácia) persze bonyolult, és ahogy egyre többen szállnak be a szervezésbe, egyre nehezebb lesz, de sokat fejlődtek benne, és már jól működik.
A február végi nagy tüntetés spontán egyetemfoglalásba torkollott, elbarikádozott kapukkal; ennek pár óra múlva a rendőrség vetett véget.
A demonstrációt követő hetekben szervezkedtek, beszédeket tartottak, illetve félbeszakítottak előadásokat a saját mondanivalójukkal. A politológia kar auláját beborítottak az anyagaik, a plakátok egy része interaktív volt: a saját véleményt is fel lehetett írni.
A május közepi második foglalás a szociálismunkás-képző karon – ahol a tudósítás képei készültek – békésebb, és csak az aulát és a folyosókat használja; viszont foglalásnak hívják, mert nem kértek előzőleg a rektori hivatal beleegyezését, hanem kész tények elé állították őket.
A foglalás harmadik napjára, szombatra a helyzet többé-kevésbé stabilizálódott: a dékánnak nem tetszik a dolog, de nem akarja kihívni a rendőrséget, hogy ne kapjon a dolog még nagyobb publicitást. A rektort nyomás alatt tartják, hogy jelenjen meg a keddi nyilvános vitán. Az egyetem éjjel-nappal nyitva van, a biztonsági kamerákat papírba burkolták, és a biztonsági őrök számát lealkudták kettőre, azok is a portásfülkében ülnek végig.
A hangulat annyira békés, hogy egyesek behozták a kutyájukat is, így az állatok vígan rohangásznak ide-oda az épületben, illetve le lehet őket akasztani egy kis gyámbászásra. Eközben a foglalók, gyűléseznek, plakátokat festenek, információknak néznek utána, kártyáznak, flamencóznak, tanulnak és órákra is járnak.
A fénymásolda meg önköltségi áron sokszorosítja a foglalók szórólapjait és dokumentációját a vonatkozó törvényekről. A fő követelés: foglaljon állást az egyetem a bolognai folyamat ellen, és lépjen ki a bevezető szakaszból.
A munkacsoportok folyamatosan dolgoznak, naponta kétszer nagygyűlés van, és egy csoport mindig az aulában marad aludni is, a foglalást fenntartandó.
A csoportok. Az aprofundizacion adatoknak keres utána, elmélyíti az ismereteket Bologna-témában; a difusion-profundisacion plakátokat, szórólapokat, pamfleteket tervez, állít elő és terjeszt a város összes egyetemén.
A charlas minden nap egytől és nyolctól a szociálismunkás-képző karon, és más egyetemeken is tart előadásokat a témában. A teatro csoport performasz formájában mutatja be a konfliktust a a különböző egyetemeken. Az udvaron szárad az állami egyetem sírja, kartonból, tervezik siratóasszonyok, elárvult diákok és kárörvendő befektetők megjelenítését is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
