2025. december 19. péntek
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi lesz a Földközi-tengeri Unióból?

MTI/Le Monde 2008. május 05. 10:36, utolsó frissítés: 10:05

Az arab államfők egy része nem lelkesedik Franciaország és Németország közös tervéért, #b#mert abban Izrael is szerepel.#/b#



Miután Németországgal sikerült megtalálni a kompromisszumot a Földközi-tengeri Unió ügyében, Párizsnak egyes arab országok ellenállásával kell megküzdenie, amelyek nem kívánnak a szervezetben Izraellel együttműködni – írta a Le Monde című francia napilap.

Franciaország az év második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Nicolas Sarkozy államfő tervei szerint a Földközi-tengeri Unió elindítása lenne a francia elnökség egyik legjelentősebb kezdeményezése.

A francia elnök a július 14-i nemzeti ünnep előestéjén a 27 uniós tagállam államfőinek és miniszterelnökeinek, valamint a Földközi-tenger menti országok vezetőinek részvételével csúcstalálkozót tervez Párizsban. Néhány arab államfő azonban jelezte:


nem kíván a nagyszabású rendezvényen részt venni

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök társaságában.

Kezdetben Angela Merkel német kancellár emelt vétót a francia kezdeményezés ellen, mert úgy érezte, hogy amennyiben az csupán a mediterrán országokra korlátozódik, megosztaná az Európai Uniót. A kompromisszumot végül Berlin és Párizs megtalálta: a Földközi-tengeri Unió valamennyi EU-tagországot magában foglaló, konkrét fejlesztési tervek, azaz az együttműködés és nem az integráció elve alapján fog működni, s így tulajdonképpen az euro-mediterrán partnerségi viszony keretében 1995-ben elindított barcelonai folyamat új formája lesz.



A Földközi-tengeri Unió létrehozása azonban úgy tűnik ugyanazokba a nehézségekbe ütközik, mint a barcelonai folyamat: a közel-keleti feszültségbe és egyes arab vezetők Izraellel szembeni bizalmatlanságába.

A Le Monde úgy tudja, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető már tudatta a francia diplomáciával, hogy nem lesz ott a csúcstalálkozón, mert


nem hajlandó egy asztalhoz ülni Ehud Olmerttel.

Abdel-Aziz Buteflika algériai elnök nem zárta ki részvételét, azt a közel-keleti helyzettől tette függővé. Bassár el-Aszad szíriai elnök naponta változtatja álláspontját, VI. Mohamed marokkói király pedig a párizsi csúcson való részvételéért cserébe azt kérte, hogy országa különleges státust kapjon az Európai Unióval való együttműködésben. Erre Párizs ígéretet tett.

A lapnak névtelenül nyilatkozó francia diplomaták szerint Sarkozy elnök és Bernard Kouchner külügyminiszter Izrael-barát politikája csak nehezíti a helyzetet. A francia államfő két héttel a párizsi csúcs előtt, június végén utazik hivatalos látogatásra Izraelbe. Június 16-án pedig az EU, részben Párizs nyomására, megerősített partnerséget ajánl a zsidó államnak.


A habozók meggyőzésére Sarkozy

az egyiptomi elnököt kérte fel közvetítőnek. Hoszni Mubarak megígérte: mindent megtesz azért, hogy a Földközi-tenger déli oldala minél magasabb szinten képviseltesse magát Párizsban – tájékozatta a Le Monde-ot az elnöki hivatal.

A tervek szerint a Földközi-tengeri Unió társult elnöki tisztét az egyiptomi elnök töltené be a francia államfő oldalán, de fontos szerep jutna Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnöknek is, ugyanis Franciaország Tunéziába szeretné az Unió titkárságát helyezni. Ezt viszont Németország nem szeretné – hangsúlyozza a Le Monde.

Az arab államfők részvétele a párizsi csúcson elsősorban Olmert részvételén fog múlni. A barcelonai folyamat az 1993-as oslói izraeli-palesztin megállapodást követő reményteljes időszakban indult meg. Azóta minden megváltozott, és ha a Gázai-övezetben tovább romlik a helyzet, nehéz lesz a Földközi-tengeri Unió tető alá hozása – állította egy francia diplomata a Le Monde-nak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS