Globális visszaesés: sajtószabadság, hová mégy?
összeállította:B. D. T.
2008. május 01. 14:57, utolsó frissítés: 14:28
Bátrabbak lettek az újságírók: 2007-ben mindenhol egyre ellenségesebb környezetben voltak kénytelenek dolgozni, ennek ellenére nőtt a globális információáramlás.
A Year Of Global Decline (A globális visszaesés éve) címmel adta ki idei jelentését a sajtószabadság globális helyzetéről a Freedom House civil szervezet. A vizsgált 195 ország és terület közül 72-ben (37%) szabad a sajtó, 59-ben (30%) részben szabad és 64-ben (33%) nem szabad; ez romlás az előző évhez képest. Az emberiség mindössze 18%-a él olyan országban, ahol szabad a sajtó, 42 % pedig olyan államban, ahol eltiporják a sajtószabadságot – derült ki a 2007-es évet analizáló jelentésből.
2007-ben különösen romlott a sajtószabadság helyzete Közép-Kelet-Európában és a volt Szovjetunió térségében, a terület népességének csak 18%-a él a szabad sajtó világában – állapította meg a jelentés, amelyet a május 3-i sajtószabadság-világnap előtt hoztak nyilvánosságra.
>> A jelentés sajtóanyaga a Freedom House weboldalán hozzáférhető >>
Románia a 94. helyezett a listán. Pontszáma 44, ami kétpontos visszaesést jelent a 2006-os állapotokhoz képest. (Összehasonlításképpen megjegyezzük, Perunak és Panamának ugyanennyi az eredménye, de
jobban teljesített például Bulgária,
Montenegró, Szerbia vagy akár Mozambik.) A jogi szabályozást, a politikai, illetve gazdasági környezetet is figyelembe vevő értékelésben a kevesebb pont jelenti a szabadabb sajtót. A 30 pont alatti sajtó minősül szabadnak, 30-60 között részben szabadnak, 60 pont felett pedig már nem szabad.
A román alkotmány garantálja a sajtószabadságot, a kormány pedig kezdi nagyon komolyan venni ezt a jogot – állapítják meg a civil szervezet szakértői. Rosszallóan jegyzik meg azonban, hogy 2007 elején az Alkotmánybíróság visszadobta azt a törvényt, amely eltörölte volna a hitelrontásért vagy rágalmazásért járó börtönbüntetést; a média ugyanakkor még mindig jelentősen befolyásolható a különböző politikai szereplők által.
Jó pont az is, hogy Traian Băsescu államelnök kevésbé próbálja manipulálni a sajtót, mint elődei. A politikai megfontolásokból történő öncenzúra is mintha csökkenőben, bár a kormányzat roppant érzékenyen reagál a médiakritikákra, és
a sajtósokra letartóztatás vagy egyéb szankciók várnak,
ha a nemzetbiztonságot érintő témákat próbálják feltárni. Gyakori, hogy a riportereket, operatőröket és fotósokat támadás éri munkájuk végzése közben. Băsescu elnöknek már priusza van, ami az újságírók elleni verbális agressziót illeti, 2007 májusában elvette egy újságírónő mobiltelefonját – a készülék ezután regisztrálta az elnök szexista és rasszista tartalmú, a riporternőre vonatkozó, feleségéhez intézett megjegyzéseit.
>> Freedom House: Románia sajtója továbbra is csak részben szabad >>
A jelentés készítői megjegyzik, az utóbbi években nőtt a médiakínálat, egyre több magánkézben lévő tévécsatorna és kisebb rádióadó van – ugyanakkor ezek többnyire egy-egy politikus vagy gazdag üzletember szócsövei. A média túlburjánzása pedig azzal jár, hogy az egyes sajtóorgánumok nem működnek profitábilis vállalkozásként – ez pedig elősegíti az öncenzúrát olyan értelemben, hogy az újságírók igyekeznek minél jobban kiszolgálni munkaadóik vagy reklámmegbízóik igényeit.
Az állami hirdetések megjelentetése körüli biznisz
már nem ölt olyan méreteket, mint az előző években, nőttek a lakosság internet-hozzáférési lehetőségei: 2007-ben 30%-uk használta ezt a médiumot. Románia élen jár a szélessávú internet-hozzáférés terén az egész régióban – zárják rövid országértékelőjüket a szakértők.
A washingtoni civil szervezet 21 pontot adott Magyarországnak. Közép-Kelet-Európában, illetve a volt Szovjetunió területén Magyarországot csak Észtország (16 pont), Csehország (18 pont) és Litvánia (18 pont) előzi meg a sajtószabadság fokának tekintetében. Szabadnak minősül még a sajtó Lettországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. A térség többi államában részben szabad (Románián kívül ilyen például Bulgária és Ukrajna) vagy nem szabad a sajtó (például Oroszországban, Fehéroroszországban és Moldovában).
A szervezet értékelése szerint a sajtószabadság területén elért eredményeket világszerte 2-1 arányban felülmúlják a visszalépések. A sajtószabadság foka tavaly egyértelműen csökkent,
az újságírók minden régióban egyre ellenségesebb környezetben
voltak kénytelenek dolgozni. A visszaesés hatodik éve tart, és nemcsak az önkényuralmi rendszerekben, de a régi demokráciákban is tapasztalható.
"Minden előrelépést két hátralépés kísért" – fogalmazott Jennifer Windsor, a Freedom House ügyvezetője. Az újságírók a romló helyzetben sok helyen feszegették a határokat, átlépték a vörös vonalakat, elkötelezettségről és bátorságról tettek tanúbizonyságot komoly veszélyek közepette – mondta, s hozzátette, hogy "nagyobb globális információáramlást látunk, mint korábban bármikor".
Deutsch Karlekar, a felmérést vezető kutató rámutatott: néhány országban történt előrelépés – például a Közel-Keleten és Afrikában, ahol egyre több újságíró vállalja, hogy szembeszáll a kormányzati korlátozásokkal. Ezt azonban beárnyékolja, hogy
sok országban érte támadás a független sajtót.
Külön aggodalmat kelt, hogy Kína mellett, ahol továbbra is megnyirbálják a sajtó szabadságát, a régóta szabad médiával rendelkező országokban, továbbá Közép-Európa és Afrika új demokráciáiban is veszélyek jelentkeznek.
A legnagyobb sajtószabadság Nyugat-Európában van, de visszaesés tapasztalható Portugáliában és Máltán. Az elemzés ebbe a földrajzi kategóriába sorolta Törökországot is, a térség egyetlen részben szabad sajtójú államát. A világon a legkisebb a sajtószabadság Burmában, Kubában és Líbiában, továbbá Észak-Koreában és Türkmenisztánban. Az élboly, vagyis az első helyen egymással osztozó Finnország és Izland 9-9 ponttal nem rontott az előző évi teljesítményén.
A Freedom House kiemelte: a korlátozottan szabad sajtóval rendelkező államokban az új média, a műholdas televíziózás és az internet alapú hírtermékek a nyitottság új forrását jelentik, így a kormányzati ellenőrzés is elsősorban ezek ellen irányul.
Forrás: freedomhouse.org, MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
