Irak: totális a megosztottság
szerk. 2008. április 07. 13:07, utolsó frissítés: 13:07Jottányit sem jutott közelebb Amerika a csapatkivonáshoz. Kongresszusi képviselők több mint 200 milliót fektettek be a háborús bizniszbe.
Irakban olyannyira vontatott és felszínes a politikai haladás, az ország annyira megosztott, hogy Amerika szinte jottányit sem jutott közelebb a csapatkivonáshoz egy év alatt – olvasható az Amerikai Békeintézet (USIP) vasárnap nyilvánosságra hozott szakértői jelentésében.
A jelentés szövege az USIP oldalán:
>> Iraq After the Surge: Options and Questions >>
Érdemi politikai fejlődés legfeljebb 5-10 év alatt mehet végbe, és csak abban az esetben, ha az Egyesült Államok teljesen, feltétel nélkül az ügynek szenteli magát – foglaltak állást ugyanazok a szakemberek, akik a washingtoni kongresszus megbízásából létrehozott Iraki Kutatócsoport tagjaiként 2006-ban George Bush elnök Irak-politikájának megváltoztatását javasolták.
Az eredeti kutatócsoport, a Baker-Hamilton bizottság két fő kezdeményezése a 2006 decemberi jelentésben az volt, hogy Washington 15 hónapon belül kezdje meg a harcoló alakulatok kivonását, miközben a regionális diplomáciai erőfeszítéseket fokozva tárgyalásokat kezd Iránnal és Szíriával.
Bush elnök elutasította mindkét javaslatot.
A bizottság új jelentésében felhívja a figyelmet: az Egyesült Államoknak talán nem éri meg az a hatalmas emberi és anyagi áldozat, amely ahhoz szükséges, hogy Irakban érdemi fejlődést lehessen elérni.
Az USIP által közzétett elemzés szerint az iraki helyzet némely kedvező fejleménye olyan tényezők eredménye, amelyekre az Egyesült Államoknak nincs ráhatása és gyorsan megváltozhatnak.
Amennyiben az amerikai kormány továbbra is elkötelezett marad Irak fejlődése iránt, a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a politikai és gazdasági fejlődésre helyi szinten, mivel Núri al-Máliki kormánya nem tudott haladást elérni. A szakértők meglátása szerint csak a helyi vezetők és pártok megerősödése képes megteremteni a valódi megbékélés feltételeit.
A politikai, katonai és hírszerzési szakértők, akik közül többen egykor kormányzati szerepet is vállaltak, megfontolásra ajánlják azt, hogy a szembenálló iraki csoportok közösen egyeztessenek a hatalom megosztásáról, a föderalizmusról és az alkotmány esetleges módosításairól.
Ha Washington a csökkentett iraki jelenlétet választja, arra a jelentés szerint két lehetőség kínálkozik.
Az egyik esetben a további amerikai segítséget ahhoz a feltételhez kellene kötni, hogy Bagdad leosztja a hatalmat a tartományoknak, csak a nemzetbiztonságot és a bevételek elosztását tartva meg magának. Ha Irak ezt nem tudná teljesíteni, Washington veszteségcsökkentő céllal
kivonási menetrendet dolgozna ki.
Ha Irak együttműködik, Amerika egy csökkentett haderőt tarthatna az országban a katonaság és a rendőrség kiképzésére. A szakértők szerint az amerikai katonai jelenlét csökkentése mindenképpen a zűrzavar és erőszak bizonyos mértékű fokozódásához vezetne.
A másik eset a feltétel nélküli és teljes csapatkivonás, amely 2009 januárjában kezdődhetne meg és 2011-re fejeződhetne be. Ezzel egy időben Amerikának a régióban meg kellene erősítenie katonai jelenlétét és erősebb szövetségeket kellene építenie – tartalmazza a szakértői jelentés.
Egy másik független kutatócsoport Irak kapcsán az amerikai Kongresszust hozza zavarba. Az amerikai törvényhozás több tagja ugyanis több millió dollárral lett gazdagabb az az öt éve húzódó iraki háborúnak köszönhetően.
Kongresszusi képviselők összesen mintegy 196 millió dollárt fektettek be az utóbbi években olyan vállalatokba, amelyek
üzleti kapcsolatban állnak a védelmi minisztériummal.
Nem minden esetben katonai jellegű cégekről van szó: a Pentagon például a PepsiCo, az IBM, a Microsoft és a Johnson & Johnson cégekkel is kötött szerződést katonai tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására – hívta fel a figyelmet a washingtoni székhelyű Center for Responsive Politics nevű szervezet.
A csütörtökön közzétett tanulmány készítői a törvényhozók 2006. évi vagyonnyilatkozataikat tekintették át. Az adatokból kitűnik, hogy a védelmi minisztériummal szerződésben álló vállalatokban érdekelt több képviselő és szenátor olyan kongresszusi bizottságokban tölt be vezető szerepet, amelyek az iraki háborúval kapcsolatos hadi kiadásokról döntenek.
A tanulmány szerint ez a helyzet például John Kerry demokrata és Joseph Lieberman független szenátorok, valamint Roy Blunt, a képviselőház republikánus képviselőcsoportjának egyik vezető tisztviselője esetében.
A kutatócsoport rámutatott: jóllehet szám szerint kevesebb demokrata törvényhozónak van érdekeltsége védelmi feladatokat ellátó vállalatoknál, mint republikánusnak, a demokraták sokkal magasabb értékben fektettek be tőkét ilyen jellegű cégekbe. 2006-ban például demokrata törvényhozóknak együttesen 3,7 millió dollárnyi érdekeltségük volt katonai jellegű befektetésekben, míg a republikánusoknál ez az összeg jóval kevesebb, 557 ezer dollár volt.
Összesen 151 kongresszusi képviselő fektetett be
olyan vállalatokba, amelyek legalább ötmillió dollár értékű megbízást kaptak védelmi jellegű feladatok ellátására. Ezek a beruházások mintegy 15,8 millió és 62 millió dollár közötti hasznot hoztak a kongresszusi befektetőknek 2004 és 2006 között – állapította meg a Center for Responsive Politics.
Nem lehet tudni, hogy jelenleg hány törvényhozónak van ilyen jellegű befektetése, és eddig pontosan mekkora bevételre tettek szert. A 2007-re vonatkozó vagyonnyilatkozatokat csak májusban teszik közzé, és a törvényhozók egyébként sem kötelesek tételesen felfedni üzleti érdekeltségeiket.
A tanulmány szerint Barack Obama demokrata és John McCain republikánus elnökjelölt-aspiránsoknak nem volt érdekeltségük védelmi tevékenységekhez köthető vállalatokban. Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiránsnak viszont volt részesedése három ilyen cégben, ám a New York-i szenátor ezeket 2007 májusában eladta.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
