Lemondott Hillary Clinton fő kampánystratégája
szerk. 2008. április 07. 09:58, utolsó frissítés: 09:58Mark Pennt gyakorlatilag menesztették. Clinton másodszor kényszerül újraszervezni a stábját.
Lemondott vasárnap Mark Penn, az amerikai demokrata párti elnökjelöltségért küzdő Hillary Clinton fő kampánystratégája.
Lépése inkább csak formailag volt lemondás, gyakorlatilag inkább menesztették. Hillary (és exelnök férje, Bill) Clinton azután szólította fel lemondásra, hogy kiderült: a Burston-Marsteller PR-cég, amelynek Penn az elnök-vezérigazgatója, 300 ezer dollár fizetség fejében lobbizott a kolumbiai kormány megbízásából az amerikai kongresszusban egy amerikai-kolumbiai szabadkereskedelmi egyezmény érdekében.
Ezzel az a probléma,
hogy Hillary Clinton ellenzi egy ilyen egyezmény létrejöttét, mert aggasztana sok amerikai dolgozót, akik attól tartanak, hogy megkötése álláshelyek megszűnését okozhatná az Egyesült Államokban. Mivel e dolgozói réteg szavazataiért nagy harc folyik most Clinton és pártbeli riválisa, Barack Obama között, mind Clinton, mind pedig vetélytársa, Obama illinois-i szenátor ellenzi az említett szabadkereskedelmi egyezményt.
Megfigyelők szerint mégsem ez volt a fő oka annak, hogy lemondásra késztették Pennt, ez inkább csak az utolsó csepp volt a pohárban. A fő baj inkább az volt, hogy szemlátomást nem vált be kampánystratégiája. Láthatólag nem érzékelte, hogy a választók alapvető politikai változást akarnak. Ellenfelének csapata sokkal inkább érzékelte ezt a közhangulatot, és Obamának sikerült is megragadnia az ebben rejlő lehetőséget.
Hillary Clinton egyszer már (februárban) arra kényszerült, hogy Obamával szembeni sorozatos vereségei nyomán átalakítsa választási hadjáratának stábját.
Penn kétszeresen rosszul járt az ügyben. Bocsánatot kért Clintontól, amit kolumbiai részről sértőnek éreztek, zokon vettek; Bogotá felmondta a Penn cégével kötött szerződést. A Penn távozásával meggyengült kampánystábnak most azzal is szembesülnie kell, hogy
tovább csökkent jelöltjük előnye a szuperdelegátusok között
Obamával szemben – közölte a Fox News hírcsatorna. A New York-i szenátor asszonyt, a volt first ladyt tavaly decemberben még 108-cal több szuperdelegátus támogatta, mint vetélytársát. Februárra ez a szám 87-re csökkent, most pedig már csak 30. A folyamat ráadásul nem állt meg: újabb demokrata képviselők és választott tisztviselők jelezték, hogy a fekete aspiráns oldalára állnának.
Legutóbb két demokrata szenátor, a minnesotai Amy Klobuchar és a pennsylvaniai Bob Casey jelentette be, hogy Obamát támogatják. A kaliforniai Lynn Woolsey képviselő, a Ki Irakból nevű alsóházi érdekcsoport vezetője, aki korábban Hillary mögött állt, jelezte, hogy annak a szenátornak a jelöltségét fogja támogatni, akire több szavaznak az előválasztásokon. A korábban feltétel nélkül Clintont pártoló Jon Corzine, New Jersey kormányzója is így nyilatkozott.
Ezek riasztó hírek Hillary Clinton számára, aki – mivel riválisához hasonlóan már neki sincs esélye arra, hogy a júniusban véget érő többfordulós előválasztási periódusban megszerezze a jelöltséghez szükséges számú jelöltet a jelöltállító konvencióra – a szuperdelegátusok segítségével akarja megkaparintani a végső győzelmet.
A Demokrata Párt jelöltválasztó kongresszusán – amelyet augusztus 25-28-án tartanak a coloradói Denverben – csaknem 800 úgynevezett szuperdelegátus is fog szavazni, aki a szabályok értelmében a saját belátása szerint dönthet, melyik aspiránst támogatja. Őket elvben nem kötik a szövetségi államokban rendezett fordulók eredményei. Összesen 4049 küldött dönt majd az elnökjelölt személyéről,
a győzelemhez a többség, 2025 szavazata kell.
A CNN hírtelevízió számítása szerint Clinton előnye csak 28 a szuperdelegátusok között: 243 nyilatkozott úgy, hogy rá voksol, Obamát pedig 215-en támogatják. Előbbi az eddigi előválasztásokon 1243, utóbbi 1414 küldöttet gyűjtött össze, ez összesítve azt jelenti, hogy Obama vezet 1629-1486 arányban. Az előválasztásokon leadott szavazatok versenyében Obama vezet 700 ezer vokssal.
Az Oregonban kampányoló Clinton a hét végén ismételt kísérletet tett annak elérésére, hogy a korai előválasztások miatt a nyári konvención való részvételtől eltiltott Florida és Michigan delegátusai visszanyerjék szavazati jogukat. E két államban, ahol az országos pártvezetés kilátásba helyezett büntetése ellenére már januárban megtartották az előválasztásokat, Clinton szerzett többséget.
A volt first lady – bár már hetekkel ezelőtt kiderült, hogy delegátusaik nem vehetnek részt a denveri kongresszuson – nem adja fel a küzdelmet, ragaszkodik ahhoz, hogy a két államban leadott 2,3 millió demokrata szavazat is megjelenhessen a pártkonvención. Korábban, a pártvezetés büntetésével mintegy egyetértve a többi aspiránssal közösen ő is ígéretet tett, hogy nem kampányol ebben a két államban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
