Tamás Gáspár Miklós Kolozsvárról adja vissza magyar állami kitüntetését
S. R. T., B. P. E. 2016. augusztus 24. 14:28, utolsó frissítés: 2018. március 27. 16:09A Bayer Zsolt állami kitüntetése miatt tiltakozók sorához csatlakozott, szolidaritásból és nem csak.
Szerda kora délutánig 78-ra emelkedett azok száma, akik visszaadták lovagkeresztjüket és egyéb magyar állami kitüntetéseiket amiatt, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntették Bayer Zsolt publicistát.
A hivatalos indoklás szerint Bayer "a Gulágokban elpusztultak emlékét őrző közösség indítványozása alapján, számos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a GULAG rabtelepein fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása tekintetében végzett újságírói tevékenysége elismeréseként" kapta meg a lovagkeresztet, amely a legkisebb fokozatú a Magyar Érdemrendek közül.
Az újságíró kitüntetése azonban felháborodáshullámot váltott ki, az ellenzők a rasszista, gyűlölködő szövegeire hivatkozva vélték méltatlannak az állami kitüntetésre. (Idén májusban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság bírságot is szabott ki egyik cikke miatt.) A kitüntetés másnapján Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok korábbi országgyűlési biztosa visszaküldte a 2005-ben kapott kitüntetését tiltakozásképpen, a sort folytatók között pedig van paralimpikon, író, újságíró, vállalkozó, képzőművész és egyetemi tanár is. A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum pedig keddi közleményében a kitüntetés visszavonását sürgette.
Szerdán a tiltakozók sorát a jelenleg Kolozsváron tartózkodó Tamás Gáspár Miklós filozófus is bővítette, aki a 2005-ben kapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét küldi vissza. A Transindex megkérdezte tőle, mit gondol, mi a magyarázata, hogy az utóbbi években egyedülállónak nevezhető tiltakozássorozat indult el, illetve hogy ő személyesen miért döntött a kitüntetés visszaadása mellett.
Bayer kitüntetése alkalmából visszaidézte a sajtó az ő emlékezetes szövegeit, és az emberek rádöbbentek arra, hogy a hivatalos Magyarország azáltal, hogy egy ilyen embert, ilyen szövegek szerzőit kitünteti, magát rasszistának nyilvánítja. Ez mégiscsak egy állami aktus, ezt nem lehet szó nélkül hagyni és tűrni. Erre ráerősített Schöpflin György EP-képviselő nyilatkozata, amely szerint disznófejeket kell tűzni a határt védő kerítésre, hogy a muzulmán migránsokat elriasszák – ez egy nyílt rasszista kijelentés, és ez az ember mégiscsak a Fidesz európai parlamenti képviselője, a kormánypárt egyik tényezője.
Fölgyűltek ezek a dolgok, és nyilván véletlenszerű is részben, hogy mikor gondolják úgy az emberek, hogy elég, ezt már nem lehet tovább tűrni. Kétségkívül máskor is lehetett volna: bevezették a szegregációt a közoktatásban, fölhúzták a kerítést, mindenféle fontos dolgok történtek, de pont most tört ki" - mondta el Tamás Gáspár Miklós.
Úgy vélte, emellett a szimbólumoknak nagy az erejük: "Elolvassák az emberek, hogy arra biztatja a szerző az úri vezetőket, hogy ha elütnek egy cigány gyermeket, hajtsanak tovább. Ez nyilvánvalóan nem olyan dolog, amit egy jogállamban támogatni kellene, ezzel a legtágabb értelemben vett nempolitikusi értelmiség nem vállalhat közösséget" - mondta.
Személyes döntéséről úgy nyilatkozott, részben őt is meggyőzték azok az érvek, amelyeket a többiek felhoztak, és szolidaritást is vállal azokkal, akik visszaküldték a kitüntetéseiket, és ezáltal lejárató kampányok célpontjaivá váltak. "Harmadrészt pedig itt vagyok Kolozsváron, és az ember érzékenyebb az etnikai kérdésekre Erdélyben, pláne, ha maga is erdélyi" - mondta még Tamás Gáspár Miklós a Transindexnek.
Bayer Zsolt a Magyar Időknek adott, szerda reggel közölt interjújában szólalt meg először a kitüntetés óta. Az interjúban többek között azt mondta, most, hogy egyesek visszaadták, "már sokkal könnyebb lesz viselnie ezt a díjat a többi kitüntetettnek", és arról is beszélt, hogy számított rá, hogy ebből botrány lesz. Úgy gondolja, hogy Orbán Viktor és a kormány bemocskolása a kialakult "vihar" valódi oka. Azt pedig már többször is elmondta, hogy a kitüntetést nem adja vissza.
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
