Itt a globális oktatási rangsor. Mennyit lenne jó a jövőnkre költeni?
2015. május 21. 10:24, utolsó frissítés: 12:28Forgatókönyvekkel mutatják be, mennyivel növelné a gazdaságok teljesítőképességét, ha az oktatásba fektetnének. Íme egy minden eddiginél részletesebb globális oktatási rangsor.
Románia a 44., Magyarország a 32., Szlovákia a 37., Bulgária a 43. helyen áll abban a nemzetközi oktatási rangsorban, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állított össze.
A 76 országban végzett, matematikából és természettudományokból elért iskolai teszteredmények alapján összeállított lista az eddigi legátfogóbb, ami valaha készült. A PISA-val ellentétben - amely főleg az iparosodott országok diákjainak felmérésére fókuszál - , ebben a több felmérést is felhasználó jelentésben a világ országainak több mint egyharmadát hasonlították össze.
Ez az első alkalom, hogy egy valóban globálisnak mondható skálát kapunk az oktatás minőségéről – hangsúlyozta az OECD oktatási igazgatója, Andreas Schleicher. A listát és az eredményeket a május 19-22. között Dél-Koreában zajló Világoktatási Fórumon mutatják be. A jelentés szerzői Eric Hanushek (Stanford University) és Ludger Woessmann (Munich University).
Az első öt helyen ázsiai országok állnak, az élen Szingapúrral és Hongkonggal, őket Dél-Korea, Tajvan és Japán követi. Talán nem meglepő, hogy a hatodik - és egyben az első európai - ország Finnország. Az utolsó helyezettek főképp afrikai államok, köztük Ghána kapta a legkevesebb pontszámot.
Az európai országok nagyrészt a mezőny első felében helyezkednek el, Észtország, Svájc és Hollandia a 7-9. helyet foglalja el, Lengyelország 11., Németország 13., Nagy-Britannia 20. helyezett. Az Egyesült Államok – lemaradva a sikeres európai országoktól, sőt olyan országoktól, mint Vietnam – a 28. a listán. A kelet-közép-európai blokkból Szlovénia a legjobb a 18. pozícióval, utána Csehország (21.), majd több mint tíz pozícióval lemaradva kezdődnek feltűnni a többiek, Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna.
Románia a mezőny második felébe került Görögország, Törökország, Szerbia és Bulgária (40-43.) után. De jó hír, hogy sikerült megelőzni pl. Kazahsztánt, Iránt, Montenegrót, Grúziát, Albániát vagy Macedóniát.
Jó tanár minden osztályban = növekvő GDP
A gazdasági think tank a listával azt próbálja bizonyítani, hogyan függ össze az oktatás minősége és a gazdasági növekedés. Az ötlet az volt, hogy a gazdag és a szegény országoknak egyaránt adjunk lehetőséget, hogy összehasonlítsák saját teljesítményüket a világ oktatási élvonalába tartozó országokéval, felfedezzék saját relatív erősségeiket és gyengeségeiket, és rálássanak arra, hosszú távon milyen gazdasági előnyökkel jár számukra az oktatás minőségének javítása – magyarázta az oktatási igazgató.
Szingapúr a hatvanas években még az analfabetizmus felszámolásával küzdött, ez is mutatja, hogy fél évszázad alatt mekkora fejlődést lehet elérni – mutatott rá.
Ha bemennek egy ázsiai osztályterembe, olyan tanárokat találnak, akik minden egyes diáktól elvárják, hogy sikeres legyen – nagyon sok a szigor, összepontosítás és koherencia a módszerükben – vélte Schleicher. Ezek az országok abban is nagyon jók, hogy a legtehetségesebb tanárokat csábítják a legnagyobb kihívást jelentő osztályokba, így minden diáknak kiemelkedő tanárokhoz van szerencséje.
Az oktatás színvonala egy adott országban nagyon erős mutatója annak, hogy a jövőben hogyan teljesít majd a gazdasága – a gyenge oktatáspolitika és oktatási gyakorlat a gazdasági visszaesés állandósulását vonja maga után – állapította meg a jelentés.
Mi lenne, ha...?
A jelentés forgatókönyvekkel mutatja be, hogy a szerzők számításai szerint mennyivel növelné a gazdaságok teljesítőképességét, ha az oktatásba fektetnek.
Ha a rangsorban legrosszabbul teljesítő ország, Ghána minden 15 éves lakosának biztosítaná az alapfokú végzettség megszerzését, a jelentés szerint 38-szorosára növelhetné GDP-jét még ennek a generációnak az életidejében. Nagy-Britannia esetében az iskolaelhagyás csökkentése – jelenleg minden öt fiatalból egy idő előtt kimarad az alapfokú oktatásból is – több trillió dolláros növekedéssel járna az ország gazdaságának.
Románia esetében ahhoz, hogy a jelenlegi diákok mindegyike elérje a 420 pontot a PISA-felméréseken (jelenleg az ország Bulgáriával együtt sereghajtó az EU-tagállamok között a nemzetközi felméréseken), 1194 milliárd dollárt, a jelenlegi GDP 296%-át kellene befektetni az oktatásba, ám ez a hipotetikus jövőbeni GDP-nek – amely a szerzők szerint nyilván nőne az oktatás minőségi javulásával – már csupán a 6,3%-a lenne. Ebben az esetben a romániai PISA-átlageredmény 22 ponttal emelkedne a jelenlegihez képest
A teljes jelentés .pdf-ben itt elérhető.
Miért hívták össze a Világoktatási Fórumot?
15 éve tűzték ki az ENSZ-tagállamok azokat a millenniumi célokat, melyek között szerepelt, hogy mostanra minden gyermek számára biztosított legyen az alapfokú oktatás. A kitűzött célt nem sikerült elérni, a fórum célja ugyanakkor az, hogy a következő 15 évre, 2030-ig újabb célokat tűzzön ki az oktatás területén a világ országai számára. A fórum öt fő témára fókuszál: az oktatáshoz való jog, egyenlő hozzáférés az oktatáshoz, befogadó oktatás, minőségi oktatás és élethosszig tartó tanulás.
Forrás: BBC, oecdbookshop.org
Nagyképes illusztráció: shutterstock.com
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
