Brit választások: csődöt mondott a munkáspárti stratégia
S. I. 2015. május 08. 16:26, utolsó frissítés: 2015. május 09. 00:28Tóth Csaba politológus szerint a Konzervatív Párt számára bevált a skót befolyástól való félelemre alapozott retorika.
A brit választások egyik legfontosabb tanulsága, hogy kiderült: a stratégia, amelyet a brit baloldal az utóbbi években próbált követni, nem működött – válaszolt megkeresésünkre Tóth Csaba politológus.
A budapesti Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta, az Ed Miliband vezette baloldal az elmúlt időszakban a Tony Blair nevével fémjelzett centristább Munkáspárttal szemben erőteljesebb hangsúlyt fektetett a baloldali értékekre. „Az elképzelés az volt, hogy a konzervatív kormány intézkedései miatt az egyenlőtlenségi problémák, az életszínvonallal kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe a választóknál, ezért balra kell fordulni. Ez a fajta baloldalibb munkáspárti stratégia nem működött” – fogalmazott a szakértő.
Ami viszont működött a mostani választási kampányban, azok a belső nacionalizmussal kapcsolatos kérdések. „A Skót Nemzeti Párt Skóciában a skót függetlenség letéteményeseként, nemzeti pártként kampányolt, kiszorította az unionista pártokat. Az angol területeken viszont a konzervatívok azzal az üzenettel tudták mozgósítani a választóikat, hogy a Munkáspárt nagyon rá lenne szorulva a skót szavazókra, ami igaz, és ezért veszélyesek lehetnek. Tehát a választások két fontos tanulsága, hogy ez a fajta baloldaliság nem működött, másrészről viszont a konzervatívok számára bevált a nacionalista kártya kijátszása, a skót befolyástól való félelemre alapozott retorika" - összegzett Tóth.
Kérdésünkre, mi lehet a magyarázata annak, hogy a legtöbb közvélemény-kutatás fej-fej melletti eredményt jósolt a két nagy párt számára, ennek ellenére a Konzervatív Pártnak sikerült minden várakozást felülmúlva győzni és abszolút többséget szerezni, a politológus szerint elképzelhető, hogy eleve rosszul mértek, és az utolsó napokban is történhettek változások. „
Fontos hangsúlyozni ezzel kapcsolatban, hogy mivel a brit választás egyéni kerületű, ezért a legnehezebben modellezhető. Előzetesen azt mérték, hogy a két párt 33-33 százalékon van, és jelenleg 36-30 százalékon állnak, tehát ez a különbség egy arányos rendszerben nem lenne olyan drámai. De mivel nem arányos rendszerről beszélünk, ez a 2-3 pontos eltérés majdnem 100 mandátum különbséget jelent” – magyarázta a szakértő.
A liberálisok térvesztésére vonatkozó kérdésünkre Tóth úgy válaszolt, hogy mint a kisebb koalíciós pártok általában, a liberális-demokraták is megsínylették a koalíciós szerepet: sok hibáért őket okolták, és saját eredményt nehezen tudtak felmutatni. Az üzenetük pedig, hogy mit akadályoztak meg, nem volt szimpatikus a választók számára, ráadásul a várt taktikai átszavazás is elmaradt. A politológus szerint a Skót Nemzeti Párt előretörésének az lehet az egyik következménye, hogy a nemzeti kérdés talán még fontosabbá válik Skóciában, és a Nagy-Britannián belüli ellentétek növekedhetnek.
„A Skót Nemzeti Párt nagyon nem szereti a konzervatív kormányzást, ezért erős szembenállásra kell számítani a skótok, általában a skót kormányzat, illetve London között. Ez még inkább felerősödne, ha az Egyesült Királyság úgy döntene, hogy kilép az EU-ból, hiszen a skótok sokkal Európa-pártibbak, mint általában az angolok” – mondta.
A Függetlenségi Párt (UKIP) szereplése kapcsán Tóth hangsúlyozta, hogy a párt azért számított egy hasonló szereplésre, hisz a brit választási rendszerben sokkal jobb eredmény nem volt várható. „Politikai tér ennek ellenére biztosan lesz a UKIP számára, hisz például az EU-tagságról szóló népszavazáson ők lehetnek azok, akik a leghatározottabban kampányolhatnak a kilépés mellett. Kérdés, hogy a UKIP mennyire szeretne a politika senkiföldjén politizálni egy megerősödött Konzervatív Párttal szemben” – tette hozzá.
Tóth úgy vélte, hogy David Cameronnak, a Konzervatív Párt vezetőjének mindenképp be kell tartania a brit EU-tagságról tartandó 2017-es népszavazás megszervezéséről tett ígéretét, ellenkező esetben teljesen ellehetetlenülne.
„Arra számítok, hogy a következő időszakban Cameron és az európai vezetők is azon fognak dolgozni, hogy egy olyan megállapodásra jussanak, amely esetén elkerülhető, hogy a britek kilépjenek az EU-ból, hisz Cameron nem EU-ellenes. Arra számítok, hogy a következő két évben maga Cameron is inkább ezen fog dolgozni, akár a Brüsszellel való újratárgyalás során, akár más módon, hiszen sem ő, és szerintem az EU sem szeretné, ha Nagy-Britannia távozna” – jegyezte meg.
A brit választási rendszer anomáliáiról itt írtunk, és ezek alól az idei választások sem képeztek kivételt. A UKIP közel 3 millió 900 ezer szavazatot szerzett, ami mindössze egy mandátum elnyerésére volt elég, ezzel szemben a Skót Nemzeti Párt másfél milliós szavazótábora 56 képviselőt juttatott mandátumhoz. A rendkívül aránytalan választási rendszer megváltoztatására vonatkozó kérdésünkre Tóth úgy válaszolt, hogy nem lát esélyt erre a közeljövőben.
„Az elmúlt parlamenti ciklusban a liberális-demokraták koalíciós feltétellé tették a választási rendszer módosítását, de nem sikerült eredményt elérniük ezen a téren. Jelenleg pedig nincs is olyan szereplő, akinek ez érdekében állna, ezért azt gondolom, hogy nem kerül sor a jelenlegi rendszer megváltoztatására” – zárta a politológus.
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
